Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)
gazdasági iratait tanulmányozzuk, akkor meggyőzően bizonyíthatjuk az előbbi állítás hitelességét. I. Rákóczi György felső-magyarországi birtokain csak a legjelentősebb kastélyokban, várakban voltak üvegek. Sárospatakon 1634-ben a számtartói házban 74 üveget vettek számba, amelyekben majoránna-, viola-, rózsa-, gyöngyvirág-, szegfű-, levendula-, petrezselyem-, fodormenta-, eper-, fehér liliom-, pápafű-, kömény-, ánizs-, cseresznye-, sóska-, varadics-, bodza-, zsálya-, fagyai-, hársfa-, cselidonia-, útifű-, feketeüröm-, fehérüröm- és aufráziavizet, valamint ecetet tároltak. 27 A konyhában az összeíró csak azt jegyezte fel, hogy itt „igen sok üveg" található. 1635-ben már 135, különböző virágokból és gyümölcsökből készült folyadékkal teli üveg volt a számtartói házban. 28 A borsi kastélyban 1638-ban 4 volt az üvegek száma, amelyekben rózsa-, zsálya- és liliomvizet tartottak, s ez már komoly mennyiségnek számított — ha nem is olyan jelentősnek, mint a pataki —, ha figyelembe vesszük, hogy más felső-magyarországi kastélyokban, mint Munkács, Makovicza, Szerencs stb. még egyetlen üvegről sem adtak számot. I. Rákóczi György uradalmainak pincéiben óriási mennyiségű bort tároltak hordókban. Egyetlenegy esetben sem találunk utalást arra, hogy a bort palackban tartották volna. I. Rákóczi György Sáros vármegyében, a makovicai vár alatt üveghutát is üzemeltetett. Úgy látszik, hogy ez elsősorban ablaküveget gyártott az 1630-as években. Ezt tükrözi az, hogy a fejedelmi birtokokon mindenütt nagyobb mennyiségű ablaküvegkészletekről szólnak az összeírások. I. Rákóczi György, mint Erdély fejedelme haszonélvezője volt az Olt menti birtokokat, a porumbáki és kománai uradalmaknak is. E két uradalomban működtek Erdély első üveghutái, amelyek közül a porumbáki üvegcsűrt még Bethlen Gábor alapította. 29 Annak ellenére, hogy I. Rákóczi György Erdélyben is huta27 Makkot L, 1954. 238. 2 » Makkot L, 1954. 241. 25 Makkot L., 1954. 329., 332.; Bunta M.-Katona I., 1983. 43.