Veres László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek (Múzeumi Mozaik 1. Miskolc, 2003)
vagy az üvegekkel folytatott kereskedelem - hogy a példák sokaságából néhányat kiemeljünk — egyaránt szolgálhatott témaválasztásul az eddigi vizsgálatok során. Azonban a sokrétű témaválasztás ellenére bizonyítható, hogy csak ritkán tekintették a szerzők az általuk vizsgált üveghuták története során előállított produktumokat népművészeti tárgyaknak; a paraszti tárgyi környezetbe tartozó eszközöknek. 17 Az a néhány eset is azonban annak tulajdonítható, hogy ma is születtek olyan feldolgozások, amelyek monografikus igénnyel léptek fel, amelyek megpróbálták a magyar üveggyártás történetét az európai üvegművészetbe beágyazni és meghatározták azokat a feladatokat, amelyek további kutatásra ösztönöztek. Többek között az egyik összefoglaló mű szerzője is megállapította, hogy létezik egy olyan terméktípus, amely az európai formakincstől független, önálló világot alkotva a néphez köthető, s ennek konkrét vizsgálata a magyar üvegművészet teljesebb megismerése szempontjából nagyon fontos lenne. 18 E dolgozat is tulajdonképpen ezt veszi figyelembe -akkor, amikor egy sajátos termékcsoport bemutatására, s a bemutatásból levonható következtetésekre vállalkozik. A népi üvegfogalma, a% üvegtárgyak helye a népművészetben A népi üvegek fogalmának meghatározása - az ilyen jellegű kutatási eredmények hiányában nehéz és kockázatos vállalkozás. Bemutattuk, ismertettük az úri és parasztüveg meghatározásokat és ezek tartalmát, szóltunk arról is, hogy e terminológiák a művészettörténeti aspektusú kutatások eredményeként születtek meg. Utaltunk arra is, hogy az elnevezések használata milyen veszélyeket rejt magában, mert elsősorban a használók oldaláról csoportosítja " Katona L, 1974. 61-73.; Veres L., 1986. 129-134. munkáit emeljük ki az újabb feldolgozásokból. 18 Borsos B., 1974. 55.
