Veres László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek (Múzeumi Mozaik 1. Miskolc, 2003)
szempontból is, hogy a vizsgálatokba bevont üvegek használóit és az üvegek díszítését, ezen keresztül értékét vesszük alapul. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk úri üvegektől írott tanulmányokat és parasztüvegekről írottakat. Az üvegtörténeti irodalom úri üveg alatt a magasabb technikai ismereteket igénylő, művészi módon díszített, s már előállítása idején is nagy értéket képviselő termékféleségeket érint. Ezek használói és vásárlói részben az említett okok miatt a felsőbb társadalmi rétegekből kerültek ki. 13 A parasztüveg elnevezés nem jelenti azt, hogy kizárólag a parasztság számára készült termékféleséget kell ez alatt érteni. Az elnevezés elsősorban az ilyen üvegek olcsóságára utalt. 14 A parasztüvegek használóinak köre — mint a 17—19. századi hagyatéki dokumentumokból leszűrhető — minden társadalmi rétegből kikerülhetett, hiszen többek között pl. a befőttet vagy a bort a gazdagabbak és a szegényebbek háztartásaiban egyaránt ugyanolyan üvegedényekben tárolták. Ez azt jelenti, hogy a hagyományosan elfogadott parasztüveg elnevezés helyett indokoltabb lenne a közhasználatban lévő üveg terminológia. A témaválasztás az úri és a parasztüvegek esetében még nem jelent módszertani különbséget a kutatásban és a feldolgozásban. A módszertani eltérés főként abban rögzíthető, hogy az úri üvegekkel foglalkozó feldolgozások művészettörténet aspektusból közelítik meg témájukat, 15 míg a parasztüvegekkel foglalkozó publikációk inkább esemény- és technikatörténeti leírásokkal kapcsolják össze a néprajzi alapokon történő bemutatásokat, elemzéseket. 16 A módszertani kérdések tisztázásakor lényegében már érintettük azt, hogy az újabb feldolgozások témaválasztása sokrétű. A habán üvegek, poharak, serlegek, üvegcsiszolatok, egy adott üveghuta termékskálának részletes megszólaltatása és illusztrálása, 13 L. Borsos B., 1974. 55. 14 A parasztüveg elnevezést 1759-ben olvashatjuk először egy erdélyi hutaleltárban. Vö. Bunta M.-Katona l, 1983. 91. 15 Vö. Katonai, 1978.; Katonal, 1983. 162-177. '6 L. Takács B., 1966. 235-255.