Veres László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek (Múzeumi Mozaik 1. Miskolc, 2003)
A népi üvegek kutatása A z elmúlt évtizedekben örvendetes módon felgyorsultak Magyarországon is az üvegtörténeti kutatások. 9 Nemcsak az üveggyártással és üvegművészettel kapcsolatos publikációk számának növekedésével támasztható ez alá, hanem a vizsgálatok módszertani változásaiban és a kutatásokba bevont témakörök sokrétűségében is. Az előbbieket bővebben értelmezve, az eddigi eredmények alapján leszűrhető az, hogy a 17—19. századi jelentősebb üvegkészítő központok nagyobb részének történetéről ma már megnyugtató képet alkothatunk. Jól ismerjük eddig az észak-magyarországi üveghuták történetét, vázlatosabb jellegű feldolgozások születtek a bakonyi, a baranyai, somogyi és zalai üvegkészítő műhelyek múltjáról. 10 Sajnos egyelőre még ismereden előttünk az országhatáron túli, egykori felvidéki üvegcsűrök históriája. Az eddigi kutatási eredmények módszertani szempontból két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok, amelyek a hutaalapítástól kezdve a bérleti viszonyok, a munkásgárda kialakulása, a termelés technikai feltételeinek biztosítása vizsgálatán keresztül az előállított termék bemutatásáig, a produktumok sokoldalú megszólaltatásig foglalkoznak az egyes üzemek történetével. 11 A másik csoportba sorolható feldolgozások pedig csak részben érintik a termelést, az árukínálatot, inkább a huták történetére vonatkozó adatokat sorakoztatják elő. 12 Ezek a tanulmányok nem a kutatók hibájából elégszenek meg a vázlatos bemutatással, hanem e módszer kialakításában, érvényesítésében a források hiánya dominál elsősorban. A kutatás módszertani felosztása lehetséges abból a 9 E kérdéskör átfogó feldolgozását 1. Veres L., 1983. 21-25. i () L. Bunta M.-Katona I., 1983.; Takács B., 1966, 1970.; Veres JL, 1979.; Seresek F., 1978.; Bunta M., 1980. 219-240.; Én I., V)66.; U/mann A., 1971. 109-136.; MolnárM., 1980-1981. 11 Vö. Takács B., 1966. és 1970.; Veres L., 1979.; Bunta M.-Katona L, 1983. 12 Etil, 1966.; UbmannA., 1971.; Molnár T., 1980-1981.