Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Erdész Sándor: Szüreti népszokások kialakulása a hegyaljai mezővárosokban

Mád: A szüreti mádi bál már a XVIII. században is híres volt. Ennek bizonyságául utalok arra, hogy hazánk keleti felében máig is mindenütt ismerik azt a szólást, hogy: „Az a lány, aki a mádi bálon, a máriapócsi búcsún, vagy a debreceni nagy vásáron nem megy férjhez, az örökké pártában marad!" Eredetileg Mádon is csak farsangkor rendeztek felvonulásokat, évenként kettőt is; az elsőt a fáklyástársulat, a másodikat a kapástársulat égisze alatt. A filoxéra-vész előtt a bodnártáncot (abroncsos táncot) és a kapásrigmusokat is ismerték, az utóbbiakat azonban a XX. század elején már nem újították fel. A mádi felvonulások jellegzetes eleme a „rosszkerék", melyre „bakusok"-at erősítettek, de meg kell említeni a lovas „törökök"-et is. Az előbbiek csak a fáklyás-, az utóbbiak mindkét társulat felvonulásában szerepeltek. Az 1910-es években a kapástársulat farsang idejéről november hónapba helyezte a felvonulását. A felszabadulás után a két társulat sajátos elemei keveredtek egymással, sőt a szomszédos települések iparostársulatainak népszokás-anyagával is. így a „sáfárok", „törökök", „bakusok" mellett megjelentek az ökrösszekerek, melyeken a „bálkirálynő" és a koszorúslányok ültek, de a „maskurások" száma is bővült. A társulati felvonulások elemeinek bővülése hozzájárult ahhoz, hogy ezek a szüreti rendezvények színpompásabbak, gazdagabbak és egy igazi szőlőtermelő mezőváros szüreti ünnepségévé váljanak. A helyi táncokban nevezetes az „osztó" és a „kendőtánc", ezek külön feldolgozást érdemelnének. Olaszliszka: Itt mindhárom társulat aktívan működött, azonban a fáklyástársulat a szüreti és farsangi maszkos felvonulásokban nem vett részt. Az egyik (1860-ban született) adatközlő szerint a filoxéra-vész előtt is ismerték a kapásrigmusokat, s a kapástársulati felvonulásokat megtartották a vész után is. A századfordulón a „bakus"-t szintén hordóra ültetve vitték; boradományozáskor levették a sapkáját, s a fején (hosszúcsövű tölcséren) keresztül a hordóba töltötték a bort. Az 1910-es évektől kezdve a kapásfelvonulás idejét február elejéről november elejére helyezték át. A 20-as évek elejétől itt is megrendezték az iparostársulati szüreti felvonulásokat, amelyek a helyi lakosság ünnepélyévé fejlődtek. A felszabadulás után mindkét társulat felvonulása újabb elemekkel gazdagodott. Sárospatak: Itt is rendeztek kapástársulati, valamint iparostársulati felvonulásokat és bálokat. Mindkét társulat csak a század ele90