Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Udvari István: Adatok Hegyalja és a zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez

A kérdés interetnikus vonatkozásai is izgalmasak, hiszen Zemplén vármegye és a szomszéd megyék lakói etnikai hovatartozásuktól függetlenül végezhettek, ill. vállalhattak munkát Hegyalján, így magyarok mellett szlovákok, ruszinok, németek, lengyelek is jártak szőlőmunkára.

14 Előadásomban Hegyalja valamint a Zemplén megyei szlovák és ukrán községek kapcsolatait a Mária Terézia korabeli paraszti vallomások, az úrbérrendezést előkészítő ún. kilenc kérdőpontra adott feleletek alapján vázolom fel. A mintegy 300 zempléni település Investigátiója a történeti, nyelvészeti és néprajzi irodalomban ismeretlen.

15 A Zemplén megyei szlovák és ukrán (ruszin) települések népnyelven kivett paraszti vallomásait, bizonyára praktikus okok miatt, egyaránt szlovák nyelven jegyezték le. A szlovák és ukrán falvakban tíz összeíró bizottság működött. Minden egyes bizottsághoz szlovákul is tudó jegyzőt rendeltek Ki. A tíz bizottság szlovák nyelvű dokumentumaiban (Investigatiok, contractus-másolatok) 16 jegyző kezevonása különíthető el. A szlovák nyelvű Investigatiókból a hegyaljai szőlőmunkára (robot- és bérmunkára), a borfuvarozásra, valamint a piachelyekre vonatkozó adatokat gyűjtöttem ki. Ezeket az adatokat pontosaknak és megbízhatóaknak tekinthetjük, s nemcsak azért, mert a jobbágyok és zsellérek eskü alatt vallottak adózásuk és kötelezettségeik mibenlétéről. A település hasznaira és káraira vonatkozó válaszok kivételéhez az összeíró birtokosok külön négyoldalas, 19 + 7 pontos útmutatót kaptak, amiből többek között kiderül, hogy a vásározó helyekről, azok távolságáról a parasztoknak nyilatkozniuk kellett.

16 Tehát a bennünket érdeklő adatokat nem tekinthetjük véletleneknek, esetlegeseknek, szórványosoknak. Valóban, minden Investigatióban fellelhető a vásározó helyre, ill. helyekre történő utalás, többségük szól a szőlőhegyekben végzett robot- és bérmunkáról is. Az utóbbi lehetőségének hiányát rendszerint külön nem jelzik, bár előfordul ez is. Kolonicza:

11 „Mivel szőlőhegyek 14. Balassa /., 1973. 288.; Hőgye I., 1976. 195, 220.; Paládi-Kovács A., 1973. 336337. 15. Részletesebben Id. Takács P.-Udvari /., 1987. 16. ZvLt Loc. N° 667. 17. A Csehszlovákiában fekvő zempléni falvak mai szlovák elnvezéseit ld. Seresné SzegőfiA., 1983. és Majtán, M. 1972. c. munkákban 51