Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bodó Sándor: Tokaj-Hegyalja körülhatárolása

Tokaj-Hegyalj a területe O = az 1737-es királyi rendeletben megjelölt települések; 0 = a XX. század eleje óta a Hegyaljához tartozó községek A Hegyalja szőlőművelésében s ezzel együtt a vidék egész életében rendkívül nagy megrázkódtatást előidéző filoxera-vész után azonban az 1737-ben rögzített területhez képest kiszélesedett a történelmi borvidék. A szőlők újratelepítése után - gyakorlatilag napjainkig - a Hegyaljához számítják Monok, Legyesbénye, Bekecs, Szerencs, Makkoshotyka és a Sátoraljaújhely közelében fekvő, 1918 után Szlovákiához tartozó Szőllőske bortermelő hegyeit is.

16 A vidék kiszélesítésének oka nyilvánvalóan abban keresendő, hogy 1885-től 1901-ig „a filoxera elpusztította tokajhegyaljának majd 14 000 holdnyi szőlőjét",

17 s a korábban megtermelt tokaji bor mennyiségét ily módon is biztosítani kívánják. A szélesebb, összesen 31 települést magában foglaló területet tekintik Hegyaljának a borvidéket érintő legújabb publikációk,

18 de napjaink hegyaljai 16. Borovszky S., 1905. 188.; Ambrózy Á., 1932. 15-16.; Bizonyos időszakonként újra és újra felmerül a Hegyalja területének kérdése. Pl. 1907-ben, amikor a vármegye küldöttsége memorandumot nyújt át a miniszterelnöknek, hogy többek között „Tokaj-Hegyalja zárt területté nyilváníttassék". Borászati Lapok, 1907. 710. 17. Borovszky S., 1905. 512.; Balassa I. a becslést 2-3000 holddal eltúlzottnak tartja. Balassa I., 1975.330. 18. Pl.: Boros L., 1971.343.; Balassa /., 1975.326. 2 17