Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
Bodó Sándor: Tokaj-Hegyalja körülhatárolása
bortermelésének gyakorlata is. A Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát szőlő- és mustátvevő helyein e szélesebb terület magángazdaságaitól gyűjti össze az őszi szüretek termésének nagyobbik részét, hogy pincéikben zamatos borrá érleljék. A Borkombinát pincéibe kerül a szlovákiai Szőllőske és Kistornya szőlőtermése is, amelynek lehetőségét országok közötti megállapodás biztosítja. 19 A Hegyalja mai szőlősgazdái tükrözik a történelmi borvidék területében beállott változást. „Mi"-tudatuk, csoporttudatuk napjainkban is erőteljes. Általánosan elterjedt Tokaj-Sárospatak környékén az a mondás, hogy a Hegyalja „Sátorhegytől Sátorhegyig" terjed. Kezdődik az újhelyi Sátorhegynél és végződik az abaújszántói Sátorheggyel. Szántón úgy tartják, hogy a Sátorhegy mindaddig morgott, amíg egy nagy fakeresztet nem állítottak a hegy tetejére. Az a kereszt - mondják - a Hegyalja határa. 20 A borvidékhez a filoxera pusztítása után kapcsolt területen: Szerencsen, Bekecsen, Monokon, Legyesbényén viszont tudják és sérelmezik, hogy valamikor nem tartoztak a nevezetes tájhoz. Ma büszkén mondják, hogy pincéjükben tokaji bor áll, s hogy terem náluk olyan jó bor, mint másutt a Hegyalján. Összegzésképpen el kell mondani, hogy egy sor tényező: a termelők különleges viszonya a szőlőbirtokhoz, a királyi rendeleti ösztönzés a minőségi bor (elsősorban az aszú) készítésére, a szőlőművelés intenzív volta, a természetföldrajzi adottságok s ezzel együtt a szőlő telepítése a hegyek derekára és aljába, 21 az évi 5-6 talajművelő munkafolyamat elvégzése, 22 a szőlő metszésének módja (a kopaszfejre metszés), a késő őszi szüretelés, összességében az egyenletes minőséget biztosító azonos művelési módszerek, 23 a pincék különleges adottságai s mindezek nyomán a magyar, lengyel, görög és orosz kereskedők 24 által támogatott borkivitel eredményeként a XVI. századtól kiteljesedett egy sajátságos, virágzó mezővárosi kultúra. Nem véletlen, hogy éppen Sárospatakon alakult ki az 19. Pap Miklós szíves közlése 20. Szászak András és Kucsmár Imre szíves közlése 21. Pl.: Balassa!., 1975.326. 22. Pl.: Kecskés P., 1967. 221, 250. 23. Balassa /., 1973a. 4, 6, 9.; Balassa /., 1975. 24. Tardy L., 1963. 18