Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bodó Sándor: Tokaj-Hegyalja körülhatárolása

kén kívül Boldogkőt, Monokot, Hejcét, Miskolcot, Szikszót, Aszalót, Göncöt, Kassát és Hidasnémetit is.

9 Az előbbieknél mindenesetre biztosabb támpontot nyújt a Hegyalja valódi területéről az az 1737. évi királyi leirat, amely szerint „Tállya, Golop, Rátka, Mád, Zombor, Ond, Liszka, Zsadány, Olaszi, Patak, Ujhely és Kistornya; és azonkívül az Abaúj vármegyebeli szőlőtermő Szántó és Horváti hegyein szüretelt borok azok, melyek a tokaji borok becsével és értékével bírtak mindig a külföldi kereskedők előtt. . ."

10 Ez a Hegyalját először hivatalosan zárt termőtájjá minősítő leirat nem említi a Szerencs környéki mezővárosokat és falvakat sem, s hogy a gyakorlatban sem számítottak oda, bizonyítja: a XVIII. század folyamán Szerencs több alkalommal is kérvényezte a vármegyénél, hogy szőlőtermelése révén tekintsék hegyaljai helységnek. Ezt azonban a vármegye nem engedélyezte.

11 A vármegyei döntések a XIX. században az 1737-es királyi rendelet alapján állanak, bár olykor kimarad néhány jelentéktelen mennyiségű bort termelő falu, mint pl. 1837-ben Golop, Rátka, Vámosújfalu vagy Zsadány.

12 Az 1737-es rendelet által megjelölt településeket közli hegyaljaiként a XIX. század közepén Fényes Elek is, s hozzáteszi: „Az ezekkel határos helységek szintén termesztenek bort, de már a Hegyaljához nem számíttatnak, részint azért, mert szőlőhegyük csekélyebb bort terem, részint pedig azért, mert Mária Teréziának 1770ki rendelése következésében a hegyaljai szőlősgazdák asszúszőlőiktül dézsmát nem tartozván adni: némelly földesurak készakartva nem hagyták szőlőhegyeiket a hegyaljaiak sorába iktatni."

13 Fényes Elek ugyanakkor több helyütt megjegyzi, pl. Szerencs, Gönc, Szikszó esetén, hogy szőlőhegye hegyaljaihoz hasonló bort terem.

14 Még az 1867-es díszes hegyaljai album is az 1737-ben meghatározott településeket sorolja a zárt borvidékhez.

15 • 9. Timon S., 1735. 86-92.; Göncöt Iványi Béla is a „hegyaljai borvidékhez tartozó"-nak véli, de véleményét semmivel sem igazolja. Iványi B., 1926. 13. 10. Dongó Gyárfás G., 1908. 332. 11. SL. Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei, 125. k. 47. sz.; Vö. Orosz /., 1975. 35. 12. AmbrózyÁ., 1932.16. 13. Fényes £., 1844. III. 386-387. 14. Fényes E., 1847. II. 302, 310. 15. Szabó J.-Török L, 1867. 26-28.