Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Tokaj város tanácsának gabonafelvásárlása a XVIII. század végén

lók alkottak kivételt.

12 A tokajiak gabonavásárlásai számos alkalommal a helybeli - vagy az igen jelentős forgalmat bonyolító bodrogkeresztúri vásárokon történtek. Ebből a korabeli sokadalmak forgalmára is következtethetünk.

13 Több példa volt arra, hogy Tokaj város vezető emberei személyesen fordultak meg e helységekben, hogy gabonát vásároljanak.

14 Ezért aztán a kisebb zabvásárlásokkal bizonyára az utazgatás közbeni szükségleteket fedezték. Érdemes számba venni az eladókat személy szerint is. A környékbeli (rakamazi sváb, nyíregyházi szlovák) jobbágyok mellett a tokajiak között Trócsányi Sámuel úr (1775), Boross József perceptor (1779), Hintzenmájer Mihály zsemlesütő (1788), Gerson István plébános úr (1782), Katona István tiszteletes úr (1774), továbbá Politicus Korányi József comissarius (1789) szerepelt. Az idegenek közül külön is érdemes az említésre a Pócspetriben lakó Moska sidó (1776), a Bújon lakó Prédikátorné (1775), az eszlári scola mestere (1774). A kenézlői malomban pedig egy tételben 89 köböl termést vásároltak Zsigray András úrtól (1775). A nyíregyháziakról és a hajdúságiakról megtudhatjuk, hogy rendre megjelentek a tokaji, a keresztúri, a nyíregyházi vásárokon, s ott terményt értékesítettek. Ezek között gyakoriak azok, akik 2-10 köböl terményt szállítottak vásárba (1785). Ehhez hasonlóan a tokajiak is általában 10 köböl alatti tételt adtak el a városi tanácsnak (1780). A városi tanács a keresztúri vásárban is vásárolt tokajiaktól terményt (1780). Honnan volt terménye a tokaji zselléreknek? - tehetjük fel a kérdést. Egy részük az értékesített terményt bizonyára takarással, nyomtatással kereste, ugyanúgy, mint a Gömör vármegyei Petz István (1785), aki a feljegyzés szerint az értékesített kevéske zabot az Alföldön nyomtatással kereste. Mások pedig Tokajon kívüli bérlettel rendelkezhettek, éspedig e korban gyakori feudális kötöttségektől mentesebb idegen szántóföldi bérlettel.

13 12. „Tardosi zsidó árendástól 62 köböl zab" 1789. Uo. 13. A vásárokra felhajtott állatok után fizetett legeltetési díjakból, a mező utáni bérből bejött jövedelem a városnak: „Felső mezőről 10 rft 58 fél krj. Alsó mezőről 7 rft 51 krj, június 18 Keresztúri vásárkor 18 Rft 09 krj, június 22 János napi (helybeli) vásárkor 3 Rft, július 25 Anna napi tokaji vásárkor 8 Rft, szeptember 19 Máté napi tokaji vásárkor 13 Rft." Uo. 1791. városgazdái számadások. 14. Uo. 1795. „Vice Biró Pecher Mihály Ur járt Bújon és Nyíregyházán szénát és életet venni". 15. Orosz /., i. m. 34.