Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Tokaj város tanácsának gabonafelvásárlása a XVIII. század végén

A tokaji tanács gabonavásárló körzetének elsősorban a szomszédos Szabolcs megyei, továbbá a hajdúsági települések számítottak. Emellett elsősorban és csaknem kizárólag a tokaji, a keresztúri, a nyíregyházi és alkalmanként a debreceni vásárokon vettek gabonaféléket. Egyetlen alkalommal fordult elő Tállya, ahol az eladó alsómérai lévén, arra is következtethetünk, hogy a terménnyel szekerezők igyekeztek a közelebbi vásárokon értékesíteni árujukat. Ki és hogyan szállította Tokajba a megvásárolt terményt? Az áruforgalom tételes vizsgálatából következtethetünk arra is, hogy vásározás esetén a tulajdonos kötelessége volt a szállítás. Ha azonban más helységben vásároltak gabonát a tokajiak, akkor a Tokajba szállításért külön fuvarbért számolhattak fel az eladók, mint tették azt a rakamaziak (1795), amikor a városi tanács 35 köböl zabot vásárolt tőlük. Fuvarozás esetén nem szabad megfeledkeznünk a jobbágyság forspontozási kötelezettségéről sem. Megállapíthatjuk azt is, hogy korszakunk elején a gabonavásárlásokat a tanács közvetlenül bonyolította. Vagyis a termelőtől a felhasználóig úgy érkezett a termény, hogy idegen személy, kupec vagy kereskedő nem kapcsolódott az üzletbe. Ezért a gabonaárak alacsonyabbak maradhattak. Az 1790-es években már nagyobb tételekben vásároltak gabonát (méghozzá eladóként több esetben tokaji személyek szerepeltek), ez a gazdasági jelenség arra enged következtetni, hogy egy-egy „eladó" már közvetítőként szerepelt, vállalta az idegenbeni felvásárlást, s bizonyára külön haszonért jelentkezett a városi tanács partnereként. Feltételezhetjük tehát, hogy Tokajban is kitermelődött egy vékony gabonakupec, gabonakereskedő réteg a XVIII. század végére. • •