Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Tokaj város tanácsának gabonafelvásárlása a XVIII. század végén

Nánás 149 9,00 31,5 0,93 Nyíregyháza 300,25 18,14 304,25 9,03 Oros 7 0,42 2 0,05 Paszab 7 0,20 Pócspetri 18 1,08 Rakamaz 75,5 4,56 310,75 9,22 Rácfehértó 3,25 0,09 Senyő 9,5 0,57 Szabolcs 1 0,02 Szentmihály 9 0,54 Tarcal -5 0,14 Tardos 62 1,84 Tímár 69,5 2,06 Tokaj 593,25 35,84 1618,25 48,06 Tur(a) 9,75 0,28 Újhely 2,25 0,28 Vencsellő 50 1,48 Zombor 11 0,32 ún. Külső helységek 101 2,99 Összesen: 1655,25 100 3367,25 100 (Megjegyzések a táblázat összeállításához: Ha a számadásokban a vásárokon eladók lakhelye is szerepelt, akkor csupán lakhely szerint tartottuk számon a vásárlás tényét. Ha ezek az adatok [vagyis honnan szállították az árut] hiányoztak, akkor a vásáron történt értékesítést =-tel jelöltük a helységek után.) E negyedszázados gabonaforgalom forrásanyaga megbízhatóság szempontjából nem egyenlő értékű, ezért a felhasználásával rajzolt történeti kép sem lehetett egyformán meggyőző. Ennek ellenére is, alapvető kérdésekből jó eligazítást nyerhetünk. Összefoglalásként a következőket mondhatjuk el: A legjelentősebb gabonaértékesítő helységek voltak; a szomszédos Rakamaz, Tiszaeszlár. Mellettük a közeli Nyíregyháza és az északi hajdúvárosok (Nánás, Dorog, Böszörmény) szerepeltek a tokaji felvásárlásokban eladóként. Nánás esetében egy piacra termelő malomkapacitásra is következtethetünk.

11 A kisebb lélekszámú, elsősorban a környező Tisza menti szabolcsi falvak noha sűrűn szerepelnek forrásainkban, de arányuk gyakoriságuk ellenére sem számottevő. Ezekben a helységekben csak a földesúri majorok, illetve nagybér11. Orosz /., i. m. 37. 127