Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Mád társadalma

Csoportok megnevezése 1900 %-a 1910 %-a Összes népesség 3680 100 3750 100 r

.,., kereső Ebből u „ „ eltartott 1435 2245 38,9 61,0 1539 2211 40,0 58,9 Mezőgazdaságban keresők száma Mezőgazdaságban eltartottak sz. 907 1325 63,2 59,0 1065 1335 69,2 60,3 Táblázatunk segítségével megállapíthatjuk, hogy Mádon 1900-ban a népesség 60%-a, 1910-ben 64%-a akár tulajdona, akár munkája révén a mezőgazdasághoz kötődött. A hiányzó népesség foglalkozás szerinti megoszlása a következőképpen módosult: • Foglalkozás szerinti rétegződés Rétegek (1. kereső, 2. eltartott) 1900 % 1910 % mezőgazdaságban 1. 907 24,6 1065 28,4 2. 1325 36,0 1335 35,6 őstermelő 1. 4 0,1 4 0,1 2. 12 0,3 21 0,5 iparban 1. 185 5,0 198 5,2 2. 311 8,4 367 9,7 kereskedelemben 1. 104 2,8 91 2,4 2. 323 8,7 263 7,0 közlekedésben 1. 12 0,3 17 0,4 2. 28 0,7 44 1,1 közszolgálatban 1. 41 1,1 33 0,8 2. 106 2,8 86 2,2 véderő tagjai 1. 1 0,02 4 0,1 21 0,02 1 0,02 napszámos 1. 31 0,8 31 0,8 2. 30 0,8 17 0,4 házi cseléd 1. 114 3,0 71 1,8 2. 25 0,6 8 0,2 egyéb 1. 36 0,9 25 0,6 2. 84 2,2 69 1,8 A mezőgazdaságból élők mellett a kisiparosok, a közszolgálatban lévők, illetve a napszámosok és házi cselédek alkották a népesebb réteget. 98