Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

13. A további elemzéshez használt táblázatban a római számokkal a következő rétegeket jelöltük: I. Mezőgazdasággal foglalkozó átlag feletti réteg II. Mezőgazdasággal foglalkozó jó átlagos réteg III. Mezőgazdasággal foglalkozó átlagos réteg IV. Mezőgazdasággal foglalkozó átlag alatti réteg V. Iparosok VI. Alkalmazottak (postás, éjjeliőr, portás) VII. Értelmiségiek 14. Az iparban dolgozókat a szakismeretnek, a többieket pedig a gazdaság különböző területeinek, ágazatainak megfelelő csoportokba soroltuk be. 15. Központi Statisztikai Hivatal, 1949. évi népszámlálása. 16. Miskolci Állami Levéltár 55/1945. 17. Községi összeírás. 18. 1948-ban kenyérgabona a földterület 49,3%-a takarmánygabona a földterület 22,0% -a kukorica a földterület 27,8% -a takarmánynövények a földterület 0,9%-a 1962-ben kenyérgabona a földterület 43,0% -a takarmánygabona a földterület 17,9% -a kukorica a földterület 21,9% -a takarmánynövény a földterület 17,2%-a 1967-ben kenyérgabona a földterület 40,3%-a takarmánygabona a földterület 20,5%-a kukorica a földterület 12,4%-a takarmánynövény a földterület 26,8%-a. 19. Központi Statisztikai Hivatal 1970. évi népszámlálása. 20. A szőlő megléte emelte ki a községet az országos általános szintből és a termelőszövetkezetnek jelenleg is ez adja a legnagyobb jövedelmet. Ezért érzik a borsodgesztiek kétszeresen is, birtokosi tulajdonérzetból, valamint a jelenlegi lehetőségekből való részesedés szempontjából egyaránt kedvezőtlennek, sőt igazságtalannak helyzetüket a sályiakkal szemben. 21. Központi Statisztikai Hivatal 1960. évi népszámlálása. 22. Saját gyűjtés. 23. Az össztársadalmi felfogással ellentétben Borsodgeszten a takarítónőket nem sorolják a társadalmi hierarchia legalsó fokára. 24. Nem elhanyagolható az a szempont sem, miszerint a meglévő ismeretekkel el tudják látni új munkakörüket a korábban mezőgazdaságban dolgozók. 25. 52 éves adatközlő vallja a lányai továbbtanulásáról: „Két lányom van, a nagyobbik elment gimnáziumba, mondtam a kicsinek, maradj itthon kislányom. De ő azt mondta: Lidike úr lesz, én meg paraszt? így oszt elengedtem őt is, mind a kettő édeslányom." 26. Lásd: A foglalkozási presztízsek. Tanulmányok. Budapest, 1977. 27. Hegedűs András: A mai falu és a falusi munkaviszonyok szociológiai vizsgálatáról. Tanulmányok a mai faluról, Budapest, 1964. 28. Saját gyűjtés. 29. Központi Statisztikai Hivatal 1960. évi népszámlálása. 30. B.-A.-Z. Megye Statisztikai Évkönyve, 1969-77. évfolyamok. 31. B.-A.-Z. Megye Statisztikai Évkönyve, 1969-77. évfolyamok. 32. Például bútorzat, ruhafélék, tálalóedények. 33. Idézetek a pénz értékének fontosságáról: „Most nem az a gazdag, akinek földje van, hanem akinek több a pénze." - „Most a pénz a fontos, pénzért mindent meg lehet venni, régen a föld volt a lényeg." - „Régen a föld számított, most az, hogy kinek milyen a munkahelye, mennyi a keresete." - „Pénz van most, aki tud dolgozni, annak jó, mert van pénze." 34. „Akinek van két-három fia, akik gyárban dolgoznak, annak jó." - „Az is fontos, hogy mind a ketten dolgozzanak a családban, nemcsak az, hogy jól keressenek." 35. A legelső családok a község vezető rétegét alkotják, az egyenletesen felfelé mobil családok közül kerülnek ki a helyi mezőgazdaságban dolgoznak. 36. B.-A.-Z. Megye Statisztikai Évkönyve, 1971-77. évfolyamok.