Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

megfelel a 40-es évekbelieknek, az azóta eltelt évek változásai meg sem látszanak sem a bútorok fajtájában, sem elrendezésükben. Mindkét lányuk érettségizett, adminisztrátorok, férjhez menetelük után elköltöztek a községből. Fiuk telefonszerelő-tanuló. A községből eljárókról mondja a volt tanácselnök: „Sok része ide-oda vágyott, nem tudta, hogy hol álljon meg." Ez az a réteg, amelyik életmódban ugyan azonos szinten maradt, társadalmilag azonban állandó mozgásban van. A lefelé mobil családok példái: 1. A család 1945 előtt az átlag feletti rétegbe tartozott. Mindkét lány elköltözött a községből, bár nem tanultak tovább: betanított munkásként dolgoznak. Az idős házaspár régi házukban lakik, a ház berendezése század eleji, nagygazdaszinten maradt, amit kiegészít egy-egy, a század első évtizedéből származó bútordarab. 2. A család 45 előtt az átlagos rétegbe tartozott. Házuk 1870-es években épült, a konyha földes, berendezése az 1930-as évekből való, néhány bútordarab még ennél is korábbi. Fiaik társadalmi státusukat és életmódjukat tekintve felfelé mobilok, foglalkozásukra nézve traktorosok. Egyik Miskolcon, a másik Ernődön lakik. Az idős házaspár napszámba jár, hogy a szükséges készpénzt biztosítani tudják. Lényegében életmódjuk az 1945 előtti átlag alatti rétegre jellemző. A foglalkozás és társadalmi mobilitás szerinti családtípusokat az életmód alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: 1. Nagymértékben fejlődött (társadalmilag felfelé mobil) 2. Azonos szinten maradt, vagy a korábbihoz képest visszafelé fejlődött (társadalmilag lefelé mobil) 3. Fokozatosan, mérsékelten fejlődött (társadalmilag azonos szinten lévő) E három csoport megfelel a mobilitás és foglalkozásadta nagy csoportoknak. A jelenlegi foglalkozás, mobilitás és életmód szerinti társadalmi csoportok közti különbségekről, összehasonlítva a korábbival (a két háború közti és az 1960-as évek) a továbbiakban az életmód elemzésekor szolunk. Sorra vesszük azokat a változásokat, amelyek a ház, a lakás- belső, a textília és a táplálkozás terén következtek be 1945 óta napjainkig. A község lakóházainak mintegy fele 1945 után épült, ennek majdnem fele 1960 és 1969 között. Ez volt a legdinamikusabban fejlődő időszak a lakóházak építése terén. Azóta is jelentős a lakóház-építkezés, fejlődés azonban jóval kisebb mértékű: 1970-től 1977-ig a lakóházaknak mintegy negyede, 27,7%-a épült. Ezek a házak szinte kivétel nélkül két- vagy annál több szobásak, kevés azonban azoknak a száma, amelyekben vízvezeték is van. A lakóházak mintegy felében ismét helyet kapott a tisztaszoba. Ezek a szobák az elmúlt tíz évben kapható modern bútorokkal vannak berendez49