Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

ve, nem laknak bennük, elvétve, csak a legfiatalabb generáció használja. A lakóházak háromnegyed részében az 1930-40-es években új, tehát az akkori tisztaszobában lévő bútorokat használják. Ritkán előfordul, hogy a lakószobát új bútorokkal rendezik be, ez esetben azonban nem különböznek az 1930-40-es években kialakult lakásbelsőtől, sem az elrendezés módjában, sem a használhatóság tekintetében. Szinte valamennyi lakóházban van egy olyan konyha, amelyet valóban használnak. Ez megfelel az 1930as, 40-es években használt lakókonyhával, berendezési darabjai századfordulóiak. A viselet megváltozásánál elsősorban generációs különbségeket kell tekintetbe venni. Az 1945 előtti adatok szerint a viselet különbségeit elsősorban a társadalmi rétegződés határozta meg. Jelenleg a legidősebb generáció az 1940-es években is hordott ruhaféléket használja, a középkorú és a legfiatalabb generáció a ma Magyarországon mindenhol általánosan használt, konfekcióban kapható ruhaféléket hordja. Bizonyos ruhadarabok használata nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint városokban - gumicsizma, kötény, kendő - ezek használatát azonban a környezetadta feltételek konzerválták. Kivételt képez néhány olyan jelenség, amely magatartásbeli jellegzetességet takar: a templomba menő asszonyok ma is a zsoltároskönyvvel egy tiszta zsebkendőt visznek magukkal, amelyet nem használnak. Használatra egy másikat, kevésbé szépet, kevésbé finomat visznek. Részletesebb elemzést igényel a táplálkozás, élelmezéskultúra, mivel szoros összefüggésben van az életmód változásával. Társadalmi vonatkozásai is jelentősek. Változás történt az egyes ételféleségekben, de alapvetően változott meg az étrend is. Még mindig jellemző az ételekre a habarás, gyakoriak a levesek, az ételféleségek azonban sokkal változatosabbak. Elszaporodtak a főzelékfélék. Rétest ritkán sütnek, helyette inkább különböző aprósüteményeket és kelt tésztákat. A tejfelt, a túrót, sőt néha a tejet is a boltból szerzik be, még akkor is, ha tehenet tartanak. így lényegesen olcsóbb, mintha saját maguk állítják elő. 1968-tól a következőképpen alakult az élelmiszer-forgalom a községi vegyesboltban:

31 ezer Ft-ban 1968 822 1969 916 1970 830 1971 934 1972 923 1973 948 1974 1114 1975 1168 1976 1276 1977 1217 50