Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

regisztrálható, az életmód azonban ettől némiképpen eltér. A családtípusok differenciáltságára jellemző életmódváltozásnak ismertetését egy-egy jellegzetes példával mutatjuk be. A felfelé mobil családok csoportjából három példát emelünk ki: 1. E család megmaradt a falusi életmódon belül. A régi mellé új házat épített, három tehenük van, fejőgépük, mielőtt beléptek a termelőszövetkezetbe egy traktorral is rendelkeztek. 1945 előtt az átlag alatti társadalmi rétegbe tartoztak, a földosztás után a családfő képezte magát, fia mezőgazdasági szakiskolában tanult. A tsz-be belépés után is számos állatot tartottak (4 tehenet, 16 sertést, 20 juhot), így próbálván fenntartani a korábban elért életszínvonalukat, életmódjukat. 2. A másik család a községben, a tsz-en belül a társadalmi ranglétrán is felemelkedett, életmódját a városihoz közelítőnek ítéljük. A lehetőség szerint mindent készpénzért szereznek be, házukat újjáépítették, a fürdőszobát felszereltették, autót vásároltak. Mindemellett az az igényük, hogy a falu közössége őket ismerje el a legelső családnak. A feleség vágyai viszik előre a családot, amióta felnőtt a lányuk - aki védőnő és Miskolcon lakik - ő fogalmazza meg a család életmódideálját. A feleség úgy érzi, elérte, hogy ő a legelső asszony a faluban, s ha valaki ezt származása miatt kétségbe vonja (családja 1945 előtt az átlag alatti rétegbe tartozott), így vélekedik: „ne azt nézzétek, hogy mi voltam, hanem azt, hogy most mi vagyok!" 3. Ez a család eljáró, 45 előtt az átlagos társadalmi rétegbe tartozott. A családfő szakmunkás, Miskolcon dolgozik. Mindkét gyermek tanul, az egyik orvostanhallgató. A család nem él benne a falu közösségében, nem is igényli azt. Életmódjuk a városihoz közelít. Az azonos szinten maradt családok a következők: 1. A példánkban szereplő család férfi tagja termelőszövetkezetben dolgozik, két tehenet, három disznót tart, felesége az állatokat látja el és műveli az egy hold kukoricaföld háztájit. Portájuk olyan kicsi, hogy a melléképületek szinte minden szabad helyet elfoglalnak az udvarból. Kertjük nincs, házukat nem építették át. 2. A család '45 előtt az átlag alatti társadalmi rétegbe tartozott, jelenleg a férj kubikos. Nem tudja életét elképzelni máshol, csak a községben. Ugyanabban a házban laknak, mint korábban, a ház berendezése sem változott. Gyerekei a községben élnek. A családfő benne él a falu közösségében, tisztséget is vállalt: presbiter. „Távol vagyunk a vasúttól, amióta nincs itt a tanács, még rosszabb a helyzetünk, de én most sem mennék el innen sehová, inkább itt maradok." 3. E család 1945 előtt a jó átlagos társadalmi rétegbe tartozott. A családfő a termelőszövetkezetben kocsis lett, jelenleg fűtőként Miskolcon dolgozik, felesége háztartásbeli. Házuk az egyik legrégibb a községben. Semmi átalakítást nem végeztek rajta, berendezése teljes egészében 48