Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

Ha összevetjük a termelőszövetkezeti tagokat feltüntető táblázattal, kitűnik, hogy a 3 holdnál kisebb földterülettel belépőknek majdnem a fele egy évvel később, 1961 tavaszán lépett be. Ehhez kiegészítésül még két adat; az egyik, hogy 1961-ben a termelőszövetkezeti tagok fele olyan, aki földosztáskor kapott földet, a másik: 1961-ben a magángazdáknak'harmada a földosztáskor földhöz juttatott család. A termelőszövetkezet megalakulása után a kezdeti években ugyanúgy működött, mint ahogyan korábban a kisgazdaságok funkcionáltak. Változás sem a munka szervezésében, sem a gazdálkodás szerkezetében, színvonalában nem volt tapasztalható. A belépők - függetlenül attól, hogy milyen társadalmi rétegből jöttek - a legkülönbözőbb munkakört látták el. Néhány példa ennek illusztrálására: 1. Cs.K. 24 holddal lépett be; munkája a következő volt: a lovakat ápolta, kerülő volt, tanyásgazda, éjjeliőr. 2. K.T.B. 11 holddal lépett be; munkája a következő volt: szántott, szőlőben kapált. 3. K. V.K. 9 holddal lépett be; amíg tagja volt a szövetkezetnek, kocsis volt. 4. T.N.K. 6 holddal lépett be, 194S előtt pásztor volt; a termelőszövetkezetben szántott, vetett, aratott, takarmányt hordott, volt éjjeliőr, fejő, juhász. 5. M.B. 18 holddal lépett be; volt elnök, jelenleg brígádvezető. 6. N.B. 18 holddal lépett be; volt tanyásgazda és brigádvezető, jelenleg * is brigádvezető. A tagok a legkülönfélébb munkakörben dolgoztak, úgy tűnik, állandó jellegű munkája leginkább a korábban több földterülettel rendelkező, fiatalabb tagoknak volt. Ez a sokféle munka elsősorban a termelőszövetkezet kezdeti stádiumára jellemző, amikor még nem alakultak ki a nagyüzemi gazdálkodásnak a feltételei, de hiányzott a szükséges szakismeret is. A társadalmi megkülönböztetés nem új alapokon történt, mivel a kezdetben biztos megélhetést számukra csupán a háztáji jelentett, így ennek a nagyságán mérték le az egymás közti vagyoni különbséget. A termelőszövetkezet tagjainak hivatalosan 800 négyszögöl szőlő a háztájija, gyakorlatilag azonban egyes tagoknak ennél jóval több, kétszerese, háromszorosa volt. Eleinte a kertet és a kenderföldet mindenki megkapta saját használatára, s ezt nem számították bele a háztájiba hivatalosan. A kert nagysága azonban változó volt, a főútvonal mentén lakók kertje 1 hold is megvan, a szegényparasztság és a földnélküliek házához viszont semmi, vagy nagyon csekély nagyságú kert tartozott. E két réteg tagjai a két háború közötti időszakban nem költöztek le a patak, a főútvonal mentére, maradtak a régi házukban, a régi falurészen, ahol alig tesz ki 100 négyszögölt egy-egy telek nagysága. így mindkét esetben kedvező helyzetbe a volt gazdagparaszti réteg került a termelőszövetkezetben. 28