Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Dankó Imre: A Bodrogköz régi vízrajza és vízi élete

Dankó Imre A BODROGKÖZ RÉGI VÍZRAJZA ÉS VÍZI ÉLETE Egy-egy táj, kistáj lakossága életmódjával, kultúrájával, azaz néprajzával foglalkozni feltételezi, hogy ismerjük azokat a széleskörűen értelmezett földrajzi adottságokat, táji meghatározókat, amelyek között a kérdéses táj vagy kistáj lakossága megtelepedett és élt, illetve él. Ismernünk kell azokat az etnogeográfiai tényezőket, amelyek nagymértékben megszabták, erőteljesen befolyásolták a lokális népélet, kultúra alakulását. Egy bizonyos tájról, kistájról beszélve korántsem csak a településföldrajz szempontjait kell érvényesítenünk, hanem az általános emberföldrajz keretei között megtalálható valamennyi földrajztudományi ággal meg kell ismerkednünk ahhoz, hogy a népélet különböző jelenségeit, a népélet változásait a maguk komplexicitásában megértsük, nyomon követhessük és értelmezni tudjuk. Úgy vélem, hogy a geológiai, morfológiai vizsgálódások mellett anövény-és állatföldrajznak,a. gazdaságföldrajznak, ezeknek a történeti földrajzban integrálódott összegezéseiben és összegezéseivel kell keresnünk azokat a fogódzókat, amelyekre egy-egy táj,kistáj lakossága életmódja, kultúrája kutatása közben elengedhetetlenül szükségünk van. Ne feledjük, hogy maga a táj szó is földrajzi fogalom és egy-egy táj elsőrenden a rá jellemző földrajzi adottságok különbözősége következtében más, mint egy másik, különíthetők el a rajtuk kialakult kultúra vonatkozásában is. Mert ezek a megállapítások egyaránt vonatkoznak az anyagi kultúrára és a szellemi néprajzra, vagy az általánosabban használt kifejezéssel élve, a folklórra is. Ez utóbbi terület vonatkozásában gondoljunk csak a történetileg, művelődéstörténetileg oly fontos helynevekre, vagy méginkább a táji adottságok következtében kialakult tájnyelvekre, a nyelvjárásokra, a táji nyelvkultúrára, a tájilag meghatározott népköltészetre, mintahogy azt például Balassa Iván kutatásaiban, gyűjtéseiben és publikációiban is láthatjuk.

1 A Bodrogközről lévén szó, bízvást mondhatjuk, hogy az itt kialakult népéletben alapvető fontossággal bírt és bír még ma is a víz jelenléte.

2 Ennek következtében a bodrogközi néprajzi kutatásokhoz szükséges földrajzi feltárásoknak, vizsgálódásoknak különös tekintettel kell lennie a Bodrogköz vízrajzára, mind a múltban, mind pedig a jelenben. Gondoljuk csak meg, hogy az egész terület, táj megnevezése, tehát az alapvető megjelölése is a vízzel történt. Nemcsak a területünket határoló egyik folyó, a Bodrog nevével történt, hanem az ősi, két víz közti területet jelentő köz szavunkkal is. Ugyanúgy, mint számos más, még a honfoglaláskor kialakított területnevünk esetében: Etelköz, Taktaköz, Körösköz, Szamosköz, Duna-Tisza köze, stb.

3 A Bodrogköz sok tekintetben hasonlít hazánk több más „vizes" területéhez, tájához. Ugy érzem, hogy mindenek előtt a Nagy- és Kissárréthez, az «•• 21