Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Kováts Dániel: A Bodrogköz népnyelvi sajátosságaiból

3. W.o.: Deme László - Imre Samu (szerk.): A magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Bp., 1975. 293-294. 4. V.o.: Kálmán Béla: Nyelvjárásaink. Második kiadás. Bp., 1971. 84-85. Imre Samu: Hol beszélnek legszebben magyarul? Nyr. 87. 1963. 279-283. 5. Balassa Iván: Karcsai mondák. Bp. 1963. 6. Nagy Géza: Karcsai mesék I-II. Bp., 1985. 7. Lásd: Kováts Dániel: Népnyelvi táborok. A Bodrogközben. Honismeret, 1986. 3.sz. 52-54. 8. Egy 20 perces korreferátumban szükségszerűen szűkösek a keretek. A témára más fórumon részletesebben visszatérünk. 9. Bari Gábomé 66 éves, Pacin. Lejegyezte: H.Tóth Tibor 1985-ben. A szöveget egyszerűsített fonetikai átírásban közöljük itt. 10. Kántor Mihály: Bodrogközi szólásmondások. Nyr. XXXIX. 1910. 41-44. 11. Előadásom szövegét elküldtem Végh József kandidátusnak, a magyar nyelvjáráskutatás kiváló művelőjének, aki az 1985. évi bodrogközi gyűjtés egyik kezdeményezője volt. Válaszlevelében arra figyelmeztetett, hogy a hét és fél (=1ialb') nyitódó diftongusa, az uramat birtokos személyjel utáni zárt előhangzója, a székért előhangzó nélküli tárgyragos alakja kétséges. Ezek az alakok tehát további ellenőrzésre szorulnak, de - véleményem szerint - egyúttal azt is igazolják, hogy a bodrogközi helyi nyelvjárás kutatása izgalmas, új sajátosságok megismeréséhez vezethet el. Deme László professzor, a bodrogközi gyűjtés szaktanácsadója ugyancsak arra bíztat bennünket, hogy több kutatóponton, további adatközlők megkérdezésével érdemes ellenőrizni a kétségbe vont jelenségeket. 50