Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Nagy Géza: Társasmunkák a Bodrogközben

Nagy Géza TÁRSASMUNKÁK A BODROGKÖZBEN Két-három évtizeddel ezelőtt a falvakban természetes volt, hogy egyes munkák elvégzésénél több ember segítségére volt szükség, s ezt a segítséget a rokonságtól, a szomszédoktól, a faluközösségtől meg is kapta az egyén, mert az ő viszontsegítségére is számítottak. Ami azonban akkor mindennapos jelenségnek számított, ma már alig találjuk meg, nagyrészük pedig éppenséggel el is tűnt. Éppen ezért szükséges és fontos ennek a kutatása, a régen még megvolt társasmunkák és munkaalkalmak számbavétele, leírása. A társasmunkák leírásával, csoportosításával, azok létrejöttének okaival sokat foglalkozott már a szakirodalom. Többféle szempont szerint vizsgálták kialakulását, s magát a munkavégzést is. Szendrey Ákos a munkavégzés célja alapján osztotta fel a társasmunkákat öt csoportra.

1 így állapította meg a társasmunkák célját: 1. Egymás kiismerése. 2. Pénzmegtakarítás. 3. Munkaidő megkönnyítése. 4. Munka megrövidítése. 5. Munka szórakozássá tétele. Fél Edit a társasmunkák osztályozásánál a munkaszervezeti formákat vette figyelembe, és ennek alapján a társaságban végzett munkákat az alábbi csoportokba sorolta:

2 1. Osztatlan közös munkák (mindenki ugyanazt a munkát végzi). 2. Egymás mellé helyezett munkák (amikor egy cél érdekében egyidejűleg, de külön-külön munkát végeztek). 3. Megosztott munkák (pl. építkezésnél szak- és segédmunka). Gunda Béla is foglalkozik ezzel a kérdéssel, s a következő csoportosítást látja célszerűnek:

3 1. A közösség érdekében közösen végzett gazdasági munkák. 2. A közösség érdekében közösen végzett kultikus munkák. 3. A másnak végzett munkák a munkában résztvevők által. 4. Maguknak, de a közösségben, illetve a társaságban végzett munka. A társasmunkákat a Zemplén hegység falvaiban végzett kutatásai alapján Szabó László is rendszerezte :

4 Szabó a társasmunkák közé azokat a munkákat sorolta „amelyekben megvan a szervezettségnek valamilyen állandó, ismétlődő vonása, s ugyanakkor a munkavégzésért nem kapnak pénzt vagy munkabérértékű részesedést a munkában résztvevők". A társasmunkák — megállapítása szerint — azért jöttek létre, hogy „a közösség tagjai a gazdasági szükség kényszerítő hatására 51