Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Bodó Sándor: A bodrogközi népi építkezésének vázlata

• 3. A kettős pihenőhely általános gyakorlat lehetett. Ismerjük a Kiskunságból, Szatmárból és a Hortobágyról is. Tálasi István 1936. 45., Luby Margit éji. 151., Bencsik János 1974. 32., Az Ung-Laborc-Latorca mellékéről közli D. Varga László, hogy a lovak és a szarvasmarhák szálláshelye {tanya, szabadkarám) együtt volt, ám a szarvasmarha a korámon kívül hált. D. Varga László 1986. 330,335. 4. Saját gyűjtésem, Sárospatak, 1969. 5. Szegedi András gulyás közlése, 1969. 6. Vö: Györffy István éji. ÍM., Földes László 1960.449., Szabadfalvi József 1970. 39-54. 7. Mazin Mihály gulyás közlése, 1969. 8. A Kiskunságban a tüskés gallyakból rakott hasonló kerítés neve tanór vagy tanárok. Tálasi István 1936.113-116. 9. összefoglalóan 1.: Szabadfalvi József 1970. 39-41. 10. Györffy István éji. 184.; Földes László 1960.449. 11. Herman Ottó 1914. 195., Csüry Bálint 1935.

1. 538-539., vö: Balassa Iván 1973. 73. 12. Gunda Béla 1984. 76., Kosár Zemplénben a 18. századtól a makkoltatott sertések éjszakai nyugvóhelye is. Balassa Iván 1973. 72. 13. Kácsándi Pál és Kocsis István, 1968-ban mindketten 48 évesek voltak. 14. Ugyancsak tüskesövény a kosár fala Beregben és Szamosháton. Herman Ottó 1914. 195., Csüry Bálint 1935.

1. 538-539., Gunda Béla 1984. 76. 15. Vö: Györffy István éji. 183-184., és Györffy nyomán Földes László 1960. 449. azon megállapításával, hogy a kisméretű kerek nádkarámok neve kosár, a nagyobbaké pedig karám volt. Az állatcsoportok létszámára pedig 1. pl. Balogh István 1958. 560. 16. Vö: Szabadfalvi József 1970-a. 41. 17. Saját gyűjtésem. 18. Sárospatakon járom a mestergerendához vagy keresztgerendához szegezett álló gerenda. Vö: Herman Ottó 1914. 292. 19. Palóc (barkó) területen is gyakori volt az élőfák alkalmazása a karám építéséhez. Paládi-Kovács Attila 1982. 44. 20. 1970-ben 66 éves, Kispatakon élt. A Szegedi nemzetséget említi Balassa Iván 1975.84. 21. Szabadfalvi József 1970.a. 72. 22. Országos Levéltár, Lelesz rgn. Metales. 290. tétel. Zemplén com. 60. No. Vö: Valter Ilona 1967. 1-10. 23. Pl.: 1785-ben Sárospatak határában Kis akoly Tó, Nagy akoly Tó nevű halászó vizek voltak. Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár. Úrbéri perek. Loc. 198. No. IV-8/g., Sáros.patak-Várhomok tanya közelében Akol helynév. 24. Saját gyűjtésem. Vö: 1842-ben Sárospatak-Halászhomokon volt egy „rigiakoly". Oláh József 1962. 263. 25. Szabadfalvi József 1970. 49-54. 26. Szabadfalvi József 1970.49. 27. Lásd Szabadfalvi József (1970. 54.) ugyanüyen értelmű megállapítását. 28. Kacsik András gulyás közlése, 1969. 29. Akol típusú építmény. 30. A sárospataki Breczenheim uradalomban 1825-ben egy kőművesmester, 1839ben pedig egy ács épített juhaklot. Oláh József 1962. 262. 31. A trágyából rakott garággya csak a rúdkarám kiegészítője volt az Elágazás vasútállomás melletti akolnál. 32. Némileg hasonló építménytípust mutat be a kiskunsági Kunszentmiklósról és Peszéradacsról Tálasi István bírkaszinként. Tálasi István 1936.122-123. 44