Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Bodó Sándor: A bodrogközi népi építkezésének vázlata

33. Egyértelműen juhistállónak mondta a „hodály"-t Győrffy István 1927. 45., Érinti az akol-hodály problémát, s leszögezi, hogy a hodály zárt, fedeles építmény: Szabadfalvi József 1970. 56., 1970a. 46,55., A hodály szóra vonatkozó eddigi ismereteinket Dám László (1972-1974.132-133.) foglalta össze. 34. Az e kérdésre vonatkozó irodalmat nem említi Dám László 1972-1974.132-133., de pl. Hajdúnánásról közli Bencsik János 1974a. 50., Polgárról Bencsik János 1974b. 82., Kesznyét^nből Galuska Imre 1973. 50. 35. Bencsik János 1974b. 81. 36. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1970.127-128. 37. Saját gyűjtésem, 1970. IRODALOM Balassa Iván, 1973. Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI-XIX. században. Ethn. LXXXrV. 53-79. Balassa Iván, 1975. Lápok, falvak, emberek. Budapest. Balogh István, 1958. Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVHI-XEX. században. Ethn. LXIX. 537-566. Bencsik János, 1974a. A szarvasmarha paraszti tartása Hajdúnánáson a XVIII. század végétől. Hajdúböszörmény. Bencsik János, 1974b. A paraszti közösség gazdasági tevékenysége. Hajdúsági Közlemények 3. Polgár. Csüry Bálint, 1935. Szamosháti szótár. Budapest. Dám László, 1972-1974. A hajdúszoboszlói belső legelő pásztorépítményei. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. Debrecen. 109-137. Földes László, 1960. Kosár, „karám, ól". Ethn. LXXI. 437-453. Galuska Imre, 1973. Határhasználat Kesznyétenben a parasztbírtok kialakulásától az 1945-ös földosztásig. In: Borsodi Történelmi Évkönyv IV. Miskolc. 13-74. Gunda Béla, 1984. A szatmári hagyományos népi műveltség etnogeográfiai helyzete. In: Folklór és etnográfia 16. (Tanulmányok Szatmár néprajzához) Debrecen. 35-137. Győrffy István, é.n. Gazdálkodás. In: A magyarság néprajza. II. Budapest. 15-246. Herman Ottó, 1914. A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest. Luby Margit, é.n. Fogyó legelőkön. Budapest. Oláh József, 1962. A sárospataki és regéci uradalmak állattenyésztése a XDC. század első felében. Agrártörténeti Szemle IV. 234-265. Paládi-Kovács Attila, 1982. A Barkóság és népe. Miskolc. Szabadfalvi József, 1970. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műveltség és Hagyomány XII. Debrecen. Szabadfalvi József, 1970a. Az akol tipusa és funkciója. In: Népi Kultúra - Népi Társadalom IV. Budapest. 39-80.. Tálasi István, 1936. A kiskunsági pásztorkodás. Budapest. Valter Ilona, 1967. A Bodrogköz régészeti településtörténete. Kézirat a sárospataki Rákóczi Múzeum Adattárában. Ltsz: 67.48. D. Varga László, 1986. Adatok az Ung-Laborc-Latorca mellék pásztorkodásához. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXIV. Miskolc. 317-342. 45