Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Viga Gyula: A gyümölcs a népi árucserében

„. . . gyümölcs dolgában az országnak némelly vidékei gazdagon meg vannak áldva; mások azonban, különösen az alföldi rónaságok igen szerények . . . Legszebb gyümölcs terem Sopron vidékén . . . Vasban Ikervár környéke fordít legtöbb gondot ez iparágra . . . Zalában a Balaton melléke tűnik ki; Somogyban szinte a Balaton tájon némelly helyeken ismét olly divatba kezd jönni a gyümölcstenyésztés .. . Tolnában Szent Ló'rinczen a Nádor csatorna által kiszárított régi fűzfás kertekben annyi szilva terem, hogy Duna Földvárig szekér számra hordja a lakosság . . . Siklós, Villány és Pécs körül több helységek bó'ven űzik a gyümölcs termelést. . . Posonban s vidékén divatozik ... a gyümölcstenyésztés . .." Nyitra megyében „. . . kitünteti magát ez iparágra nézve a vidéken három község: Racsicz, Dvornyik, és Vesztenicz, hol különösen cseresznye sok terem. E három falu nemcsak a közel vidéket, hanem Thurócz, és Trencsény megyéket is ellátja jó és szép cseresznyével . .. Alsó-Pélen (Bars) a gyümölcstenyésztés olly szorgalommal űzi a nép, hogy az egész környék seregesen jár ide gyümölcsért, s drága pénzen fizeti azt. . . Kosdon (Nógrád) s vidékén virágzik a gyümölcstenyésztés, Diós-Jenó'n különösen nagy eló'rehaladása van annak . . . Tatán (Esztergom megye) mind az uradalomnak, mind egyeseknek szép és jeles gyümölcs kérteik vannak . . . Kocsnak . . . igen nagy szemű cseresznyéje, Ácsnak kajszin barackja híres . . . Fejér megyében Fejérvár, Csákvár és Csóka körül sok és szép gyümölcs terem . . . Visegrád, s aztán a Budapest körül fekvó' német helyek sok gyümölcsöt termelnek. A váczi, gödöllei, vörösegyházi, szadai szőlőket temérdek gyümölcsfa lepi . . . Nagy-Kó'rös, Kecskemét, Czegléd temérdek gyümölcsöt termel szó'ló's kertéiben: s gyakran százával áll az e városokból rakott kocsi gyümölccsel terhelve a pesti piaczon: de a gyümölcs csak közönséges hitvány ... A budapesti közigazgatási terület alsó vidéke Szolnok, Csongrád megye, a Jászkunság só't már Pest-Soltnak is egy része egészen szükséget lát gyümölcs dolgában, de Heves és Borsod megye sík része sem bó'velkedik azzal. A Mátra vidéke, s a bükkhegy környék ismét inkább . . . Gyümölcstenyésztés tekintetében alkalmasint Gömör megyét lehet legelső' helyre tenni az egész országban. Itt Csetnek, Rosnyó és Jolsva fészkei az iparágnak. Jolsvának egy eló'szállása van e tekintetben éjszakfele N-Ró'cze . .. Csetneknek kettó': Hankova és Berdárka ... Az e vidéken termesztett gyümölcs sokasága mellett jó . . . Tudományos tekintetben Jolsva áll az elsó' helyen, hol már a külföld csaknem minden nemesebb faja található: de Csetnek és völgye gyümölcsbeli kereskedésre nézve meghaladja azt. Kivált úgynevezett sóvár almát és beszterczei szilvát itt sokat termesztenek, s ezeket hol aszalják, hol lekvárrá fó'zik. Hankova és Berdárka magasabb feküvén, ott a gyümölcs későbben érik, s nem nagyon édes, hanem soká eláll. .. Rima-Szombat szőló'hegyét főkép gyümölcsért míveli. A kies Sajó-völgy melléke szép gyömölcsökkel rakott. Abaújban a gönczi szó'ló'hegyek a temérdek gyümölcsfától a szó'ló't nehezen érlelik; különösen sok a cseresznye ... A Tiszahát fent Máramaroson elkezdve mindkét oldalon Beregh-Ugocsa, Ung, Zemplén, azután Szathmárban és Szabolcsban egyaránt egész gyümölcs raktárakat képez . . . mind két Bihar hegyes és dombos vidéke bővelkednek gyümölccsel . . . Krassónak, Temesnek különösen oláh vidékei bővelkednek kiváltkép szilvával."

13 Aligha vonható kétségbe, hogy a múlt században már feltétlenül kiterjedt kereskedelem bonyolította a gyümölcstermesztő körzetek áruforgalmát, s ebben — mind a termelés, mind az értékesítés szempontjából - fontos szerepet kaphattak paraszti tömegek is. Számukra a gyümölcs azon termék volt, amely különösebb munkabefektetés nélkül is jelentős jövedelmet biztosíthatott. Az egyes tájak és települések népének életében a gyümölcskereskedelem változó jelentőséggel bírt. A szatmári Panyola és Szamosszeg lakói 1720-ban arról panaszkodtak, hogy az örökös árvizek a gabonatermésüket úgy tönkreteszik, hogy ha gyümölcsből nem pénzelnének, éhen halnának.

14 1825-ben a diósgyőriek panaszos levelében szerepel: „Ha 13. GALGÓCZI Károly 1855. 278-283. 14. KUKNYÓ János 1973. 59. 178