Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Sztrinkó István: A tanyák és a város árucserekapcsolata: tanya–város migráció

sége volt a meghatározó. Még olyan periférikus területre is kiterjedt működésük, mint a két világháború között Majsa környékén az árvalányhaj gyűjtetése és felvásárlása, amivel néhány szegény embernek biztosítottak szerény kereseti lehetőséget A fejlett árucsere mellett találkozhatunk a közvetlen csere gyakorlatával is. Az 1920-as, 30-as években a keceli kofák gyümölccsel, szőlővel járták a kalocsai szállásokat, ahol azokat gabonafélékért, kukoricáért, daráért egy az egy arányban cserélték el.

25 6. Az árucsere legjelentősebb alkalmai a piacok és vásárok, nemcsak gazdasági tevékenységként értékelendők, de egy sor társadalmi, folklór, interetnikus és migrációs vetületük is van.

2 6 Ma még ezekről a Kiskunságban, s tágabban a Duna—Tisza közén hiányosak az ismereteink. Jellemzőnek tarthatjuk azonban szinte valamennyi településünk piacára JANÓ Ákos alábbi sorait a halasi piacról: „A piacozás, ha ki akarta kerülni a nagykereskedők kofáinak közvetítését, létszükségletévé vált a tanyai népnek. Az adás-vevésen túl a piac alkalmat adott a város látogatására, arra, hogy az asszonynép kibeszélgesse magát, híreket csippentsen fel a világ folyásáról. A tanyai gazda piacnapkor hozta be javításra váró szerszámát a városi mesterhez . . . Egymástól távol lakó rokonok, atyafiak szíves szóval leltek egymásra a piacon, a boltban vagy a közeli kiskocsmákban."

2 7 A Duna—Tisza közi vásárokkal kapcsolatban szükséges felvetni egy sajátos problémát, az ún. zöldvásár kérdését. Közismert a „Zavaros a Tisza" kezdősorú, Bogár Imréről szóló betyárballada, amit a szakkutatás az egyik legegységesebb betyárballadánkként tart számon.

28 A második versszak leggyakrabban így hangzik: Által akar menni, Lovat akar lopni, Kecskeméti zöld vásáron El akarja adni.

29 Az utolsó sor variánsaként gyakran szerepel a „pénzt akar csinálni" sor is. A zöldvásár nem ismeretlen az árucsere néprajzával foglalkozó szakirodalomban sem. A gyulai vásárok kapcsán úgy emlegetik mint az illegális vásárok egyik típusát, ahol a vitatható, kétes eredetű áru, jószágok kerülnek piacra.

3 ° A magyar vásárok funkcióiról szóló összefoglalóban is azt olvashatjuk, hogy az illegális vásárok „közé tartoztak az úgynevezett zöldvásárok is, amelyeket a körülkerített vásárhelyeken kívül, a füvön, a zöld gyepen tartottak. A zöldvásárokon rendszerint vitatható eredetű árukat, főleg állatokat adtak és vettek."

31 25. BODOR Géza 1984. 664. 26. DANKÓ Imre 1979. 251-289. Részletes irodalommal 27. JANÓ Ákos 1965. 138. 28. Néprajzi Lexikon I. 303. 29. PL: SZAPPANOS Jolán 1981. 97, 30. DANKÓ Imre 1963. 297-298. 31. DANKÓ Imre 1977. 374. 95