Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Sztrinkó István: A tanyák és a város árucserekapcsolata: tanya–város migráció

Úgy tűnik, mintha ezek a megállapítások MÓRICZ Zsigmond Rózsa Sándor c. regényében található leíráson alapulnának. E szerint a „zöldvásár ... Az a betyárvilágban azt jelentette, hogy a betyárok a jószágokat a nagyvásárokra nem merték behajtani, mert rendszerint nem volt írásuk az állatokról. Megállottak valahol egy csárdánál a vásár közelében a zöld füvön s ott tartottak privát vásárt az orgazdákkal, akik hamar értesültek, hogy most van a zöldvásár."

32 MÓRICZ leírásának a hitelessége azonban kétséges, mert a szegedi népélet legalaposabb ismerője, BÁLINT Sándor tájszótárában ilyen jelentéstartalomról nem tud, mindössze annyit közöl, hogy a zöldvásár a szentgyörgy napi szegedi vásár, amelyet rendesen május első vasárnapján szoktak tartani.

33 Szegeden kívül Kecskemétről is ismeretes a zöldvásár kifejezés. A város a nagy forgalomra való tekintettel 1746-ban a meglevő három vásáron kívül egy negyedik megtartására kért engedélyt. Ezt másképpen „zöld vásárnak" nevezett vásárt Mária Terézia május 10-re, Szent Gordián napjára engedélyezte.

34 Más forrásunk „zöld vásár hétfőjén"^ emleget.

35 Kiskunhalason a kora tavaszi vásárt József-nap után, március 19. környékén tartották, s zöldvásárként is emlegették.

36 Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a zöldvásár, legalább is a Duna—Tisza közi mezővárosok esetében nem a zugvásárt, hanem a tavaszi, a határ kizöldülésének idejére eső, május eleji vásárt jelentette. Meggondolandó, hogy a zöldvásár zugvásárral való azonosításában nem játszott-e közre az is, hogy a Duna-Tisza köze nagy részén a passzushamisítókat zöldmezőjegyzőnek nevezték.

37 A zöldvásár kérdése csupán azt kívánta példázni, hogy mennyi tennivalónk van még a Duna-Tisza közi árucsere néprajzi vizsgálata terén. IRODALOM BALANYI Béla 1968 Kecskemét gazdasági jelentősége a XVIII. század végéig. HELTAI Nándor (szerk.): Kecskemét. 96-122. Kecskemét BÁLINT Sándor 1957 Szegedi Szótár I—

II. Budapest 1976 A szögedi nemzet. I. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75-2. Szeged BALOGH István 1965 Az alföldi tanyás gazdálkodás. SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914.

1—II. 429-479. Budapest 32. MÓRICZ Zsigmond 1946. 75. 33. BÁLINT Sándor 1957. II. 693. 34. BALANYI Béla 1968. 103., és PETRI Edit 1^75. 37. 35. JOÓS Ferenc 1979. 91. 36. NAGY-CZIROK László 1965. 312. 37. Ehhez NAGY-CZIROK László 1965/a. 96