Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Ujváry Zoltán: Vásári szórakoztatók, vándor mulattatók és a vásárt megjelenítő népi játékok

mutatványosok hatása a népi játékok jeleneteire és alakjaira; szerepük a közvetlen átadásban és nagy területen való elterjesztésében. A marionett szerepe szintén jelentős volt, s ez az ugyancsak idegen (osztrák-német) eredetű, a figurákat zsinórral mozgatott bábjáték a városi-vásári folklór kedvelt szórakoztató műfajai közé tartozott. A vásári látványosságok közül folklorisztikai szempontból még egy szórakoztató műfaj érdemel figyelmet. Ez a panoráma. A magyar vásárokon a múlt század első felében már megjelentek az ausztriai, németországi, itáliai panoráma mutatványosok. Idevonatkozó tudósítások a pesti vásárokról ismeretesek. A néző egy nagyítóüvegen nézve különböző képeket, ábrákat, festményeket tekinthetett meg. Főleg idegen országok városai, tájai és híres emberek arcképei voltak láthatók. így pl. az 1833. évi József-napi vásár alkalmával a közönség megtekinthette Linzet, Odesszát, Lemberget, Nápolyt, Palmira romjait és a regensburgi székesegyház belsejét. A Lipót-vásárkor Bécs várát, Firenzét, a Vezúvot, Pompej romjait és Ferdinánd királyt láthatták a pozsonyi dómban.

2 5 A panorámás gyakran alkalmazkodott a helyi vagy országos szenzációkhoz, s bemutatott gyilkosokat, kivégzéseket, s mindeféle szörnyű eseményeket, hogy minél inkább vonzza a közönséget. A 19. század végén, a 20. század elején a képmutogatókkal, a ponyvaárusokkal vetekedtek. Adatok vannak arra, hogy Majláth Pál országbíró gyilkosainak a kivégzését is bemutatták a panorámások.

2 6 Erről az esetről ponyvanyomtatvány is készült, a versbe szedett történetet históriások énekelték és mint ballada a néphagyományba is bekerült. A panoráma ilyen és ehhez hasonló eseményeket megörökítő képeiről való élmények a népi elbeszélésekben, a kisebb prózai műfajokban éltek tovább, s maradtak fenn egy-két generáción át a hagyományban. A panoráma különösen jelentős szerepet kapott az orosz szórakoztató hagyományban. A kandiaszekrény (rafka, rajek, rajok) néven ismert képmutogatás rendkívül népszerű volt a 18-19. századi Oroszországban. Kezdetben bibliai történeteket láthattak a nézők (valószínűleg a „paradicsomi cselekmény", a rajszkoje gyejsztvo szavakból alakult a rajok elnevezés). A kandiaszekrény mutogatok minden vásáron és egyházi ünnepségen megjelentek. Egy ládára két vagy több nagyítóüveget erősítettek, s a néző azokon át tekinthette meg a képeket. A láda belsejében a szalagra ragasztott képeket a mutatványos egyik hengerről a másikra tekercselte. A képek bemutatását magyarázatokkal kísérte. A 19. században a világi témák kerültek előtérbe. A mutatványos ironikus, gyakran obszcén szavakkal illette a részeges kereskedőket, a földesurakat és célzásokat tett a napi politikai eseményekre.

27 Az így szöveggel kísért képnézés a képmutogatással való keveredést mutatja. A kép és a kommentálás különösen népszerűvé tette a kandiaszekrényt. Hatása az orosz dramatikus játékok genre jeleneteiben jól megfigyelhető. 25. ZOLTÁN József 1975. 46-47.; Lásd további példákat: BELITSKA-SCHOLTZ Hedvig 1974. 9-12. 26. KISS Lajos 1956. 70-71.; A békési panorámásokra: KIRNER A. Bertalan 1964. 65-66. 27. BOGATIRJEV, P. G. 1966. 108-109.; KRUPJANSZKAJA, V. J. 1954. 397-398.; ZAKRUTKIN, Vitalij 1947. 17-18. 34 I