Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Ujváry Zoltán: Vásári szórakoztatók, vándor mulattatók és a vásárt megjelenítő népi játékok

Mind a hazai, mind a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a vásárok a legkülönbözőbb szórakoztató műfajok közvetítő alkalmai voltak. Az európai népek játékaiban megfigyelhető nagyszámú hasonló vagy teljesen egyező jelenség, játékváltozat, genre alak és színjátékfigura a vándor mulattatók révén (akik természerszerűleg nem csak a vásárokon jelentek meg) terjedt el. A kulturális elemek ilyen úton való áramlására, migrációjára különös figyelmet kell fordítani, amikor az átadás-átvétel kérdései kerülnek előtérbe. Igen gyakran nem a közvetlen interetnikus kapcsolat nyomán alakultak ki a hasonló kulturális jelenségek, hanem az egyező párhuzamok az Európát keresztül-kasul vándorló hivatásos mulattatók, táncosok, zenészek, alakoskodók, képmutogatók, bábjátékosok stb. működésének tulajdonítható. A különböző neveken ismert mulattatók — a klasszikus ókortól kezdődően — közvetítői és továbbadói voltak koruk kulturális jelenségeinek, amelyek évszázadok során elemeire bontva, újabb korok műveltségi javaival keveredve, egymásra rétegződve, gyakran nemzeti jelleget öltve maradtak fenn az európai népek folklórjában. A bevezetőben a vásár szerepéről szólva aztjeleztem, hogy a vásár mint téma is megjelenik a népi játékokban, dramatikus szokásokban. Számos példa mutatja, hogy a vásári élet jelenségei hálás témákkal szolgáltak a népi színjátékok repertoárjához. A vásári árukínáló szövegekből, rigmusokból több változat széles körben ismeretes, s gyakran elhangzanak a vásárt utánzó játékokban. A farsangi és a lakodalmi játékok repertoárjából elmaradhatatlan volt a vásári élet, a vásározás egy-egy jelenetének a bemutatása. Gyakori figuraként jelenítették meg a vándor árusokat, kupeceket. Különösen felkeltették az érdeklődést a vásárok szokatlan alakjai, mint pl. a bosnyákárusok. A játék érdekességét a bosnyák idegen akcentusa, a szereplő tört magyarsággal való beszéde, árukínálgatása nyújtotta. A magyar dramatikus játékok repertoárjában szerepelnek bazárosok, halárusok, fúróárusok, edényárusok, tollat, bőrt, marhát eladó, vásárló kereskedők és a gyakran cigány vásározók.

28 A vásározással kapcsolatos jelenetek az alföldi lakodalmakban, a kelet-magyarországi farsangi hagyományban általánosan előfordultak. A vásár, mint a gazdasági, társadalmi élet nagy alkalma és eseménye ilyen formában is termékenyítőleg gazdagította a magyar néphagyományt. 28. A vásárokkal kapcsolatos játékok, jelenetek részletes leírását lásd: UJVÁRY Zoltán 1983. II. 192-196., III. 127-139. 35