Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Cseri Miklós: Az építőanyag, mint az árucsere tárgya

mert tudták, hogy a tetők megrongálódtak.

96 Farkas József leírásában is az Ecsedi-láp látta el a Nyírséget és az Erdőhátat náddal, úgy, hogy helyben vették meg a vevők, nem házaltak vele.

97 Nyírbátorban saját környékükről vagy vásárokon szerezték be. Különösen a Rétközből szállítottak tengelyen nagyobb mennyiségű nádat a bátori vásárokra, ahonnan nemcsak a városi lakosok, hanem a környező falvak népe is beszerezhette nádszükségletét.

98 Dám László szerint a századfordulón a Nyírség lakóházállományának 83%-át fedte nád, vagy szalmatető. A nád saját termelőhelyek mellett a Sárrétről, a Rétközből és az Ecsedi-láp vidékéről került a Nyírségbe. Nyíregyháza és környékét közvetlenül a rétköziek látták el náddal.

99 Fényes Elek monográfiájában írja Bihar-vármegyéről: „A nádtermő helyekről, ú.m. Okányból, Zsadányból stb. sok száz szekér nádat hordanak széljel minden felé, kivált a váradi piacra."

100 A Nagysárréten Nagyrábé kiemelkedő nádtermő központ volt. Az úrbérrendezés előtt a falu népének évente 1000 kéve nádat kellett beszállítani a földesúrnak. A XVIII. század végén az évi nádtermés ebben a községben kb. 29 800 kéve volt. A felesleges nádat a Berettyón úsztatták le Túrkeve és Mezőtúr alá, és onnan vitték tovább más vidékek településeire. Biharnagybajom nádfeleslege Debrecenbe került. Egyesek szerint a Sárréten a jó nád több jövedelmet hozott, mint a legjobb szántóföld.

101 Ugyanezen a területen Szerep községben 1826-ig, Nagyrábén pedig 1763-ig a templom is nádból volt.

102 A Körösök vidékéről csak annyit tudunk, hogy Vésztőről és Szeghalomról nádat is úsztattak Gyoma irányában.

103 A Tisza menti falvakról Fényes Elek sem közöl többet, minthogy „azok bővelkednek nádban", de nem történik említés arra, vajon kereskednek-e vele.

104 Nagyobb nádtermő helynek kell tartanunk a Bodrogközt is. Karcsán például a felesleges nádat szívesen megvásárolták a környező községek, uradalmak, melyek jégvermeiket, pajtáikat, cselédlakásukat, hodályokat, istállókat fedtek vele. A karcsai szekeresek náddal teli kocsijaikkal még a kassai piacon is megfordultak.

105 Ugyancsak róluk jegyezték fel, hogy jó nádverők lévén szívesen hívták őket más falvakba is tetőt csinálni.

106 Bodrogolasziban „az lakosok pedig gyékények csinálásában és házak fedelezésében igen ügyesek".

107 A Felvidékről csak egy adatunk van, a dél-gömöri falvak építkezésében elvétve előforduló nádtetőhöz az anyagot a Sajó mentén lehetett beszerezni.

1 °

8 96. GUNDA Béla 1984. 89. 97. FARKAS József 1984. 129-136. 98. SZALONTAI Barnabás 1984. 104. 99. DÁM László 1982. 45-46. 100. FÉNYES Elek 1847. 386. 101. DÁM László 1975. 51-52. 102. DÁM László 1975.52. 103. BARNA Gábor 1983. 10. 104. FÉNYES Elek 1844. 107 és 185-198. 105. NAGY Géza 1971. 112. 106. NAGY Géza 1971. 113. 107. FÉNYES Elek 1844. 410. 108. DÁM László GA 621/54. 217