Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Dankó Imre: Árucsere és migráció

mozgás, helyváltoztatás, amihez fűződőén aztán több jelentésárnyalat fejlődött ki benne, velekapcsolatosan az egyes tudományágak sajátos problematikájának megfelelően. A néprajztudomány is használja a migráció kifejezést és a kifejezés alapjelentésének megfelelően elsőrenden vándorlást is ért alatta. Sokminden vándorolhat, változtathatja a helyét. A migráció fogalma aszerint is gazdagodhat, hogy ki, mi, mik és kik vándorolnak, valamint aszerint is, hogy mi a vándorlás módja, eredménye és mik a funkciói. Gunda Béla a műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők összefüggéseiről írt tanulmányában részletesen foglalkozott a migrációk fajtáival, közülük is leginkább az úgynevezett humán migrációkkal} Fontos megállapítássá, hogy a műveltségi javak migrációk útján terjednek el legjobban, hogy ezek a migrációk részlegesek és egészek, hogy a különböző műveltségi elemek migrációjára nem ugyanazok a feltételek érvényesek. A gazdasági helyzet, a szükségletek és igények mértéke, az etnikai konzervatizmus, a divat, a természeti körülmények és a hasznosság felismerése befolyásolja a terjedést, a műveltségi elemek migrációját. A migrációt tízféle okkal magyarázza, az áttelepülésektől a vándorelemek életmódjából következő átadás-átvétel, terjedés okaiig. Fontos megállapítása, hogy a migráció egyik leglényegesebb oka az árucsere, illetve az egyik legelterjedtebb, leggyakoribb lehetősége: „Nem szükséges részletesebben kifejteni — írja —, hogy a kereskedelem különböző formái révén már a prehisztorikus idők óta szakadatlanul áramlanak a kultúrjavak egyik területről a másikra, s a vásári tapasztalatok is egyik gócpontjai a műveltségi javak terjedésének".

3 Vagyis Gunda Béla sok más etnográfussal, etnológussal együtt azt állapítja meg, hogy az árucsere és a migráció (mind a humán migráció, mind pedig a műveltségi javak migrációja) közt alapvető fontosságú kapcsolat van. Az árucsere sokféle funkciója közt az egyik legfontosabb a migráció, a migráció lehetőségeinek megteremtése, a migrációs szükségletek kielégítése. Míg Gunda Béla jobbára az anyagi kultúra világában vázolta fel a migráció szerepét, addig Ujváry Zoltán több tanulmányában a szellemi kultúra, a folklór világában mutatott rá a migráció fontosságára, kultúra-integráló szerepére. Ujváry Zoltán nemcsak egyes motívumok migrációjáról szólt, hanem általánossá is szélesítette ide vonatkozó felismerését, s az árucserén keresztül megvalósuló migrációk, migrációs folyamatok elemzéséhez is eljutott többek között a vándoriparosok, vándorkereskedők tevékenységéről írt tanulmányaiban.

4. Mielőtt még a migráció fogalmának részletezéséhez fognék, kitérek arra, hogy az árucsere néprajzi vizsgálatánál pár további terminus is felbukkant. Úgy vélem, hogy az árucsere néprajzáról, a népéletben betöltött alapvető jelentőségéről szólva nem minden esetben használjuk szabatosan például a munkamegosztás, a táji munkamegosztás, az önellátás, a paraszti önellátás fogalmát sem. Ezekkel azonban ezúttal nem kívánok foglalkozni, csupán azt jegyzem meg velük kapcsolatosan, hogy általában abszolutizáljuk ezeket a fogalmakat, holott az életben, a mindenkori népéletben sem ezek, sem más fogalmak, 2. GUNDA Béla 1958. 568. 3. GUNDA Béla 1958. 573-574. 4. UJVÁRY Zoltán 1969. 68-73., 286.; UJVÁRY Zoltán 1969. 143-156.; Vö.: SZABADFALVI József 1968. 55-84. SZABADFALVI József 1972. 128-132. 12