Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Dankó Imre: Árucsere és migráció

kritériumok nem abszolutizált formában élnek és hatnak. Nagyon jól bemutatható ez a falu és a város fogalmunk olyatén abszolutizálásával, hogy a falu kizárólag mezőgazdasági, a város pedig kizárólag ipari, kereskedői, illetve igazgatási teendők ellátásával vesz részt a munkamegosztásban. A paraszti önellátásról szóló vélemény is semmi más, mint romantikus fikció és éppen az árucsere minden társadalmi csoportra kiterjedően érvényes lényegével áll ellentétben. Nagyon is igaza van az egyik antropológusnak, aki az árucserét a társadalom anyagcseréjének mondta, jelezve ezzel is, hogy árucsere mindig, minden körülmények, esetleg gátló, tiltó rendszabályok ellenére is éppen úgy, mint kibontakozását segítő, támogató intézkedések körülményei között is volt, van és lesz is. A migráció fogalma az árucserével kapcsolatosan három tényező együttes vagy külön-külön migrációjaként jelentkezik. Beszélhetünk az eladó migrációjáról, illetőleg az eladóhoz kapcsolódó migrációs jelenségekről. Aztán szólhatunk a vevő migrációjáról, a vevőhöz tartozó migrációs mitívumokról. Végül vizsgálhatjuk az áru migrációját, illetve az áruhoz fűződő migrációs tényezőket. Ezek a migrációs vonatkozások ritkán jelentkeznek egymagukban, elkülönülve a többi migrációs jelenségtől. Többnyire keverten, közösen, a kölcsönös összefüggések szövedékében állnak elénk. Azonban azt is elmondhatjuk, hogy minden esetben kielemezhető, hogy a kérdéses árucserével kapcsolatos migrációs jelenségnek mi, melyik az alap, a főmotiválója: az eladó vagy a vevő személye-e, vagy pedig az áru oly sokféle meghatározottsága. Ha az árucsere alapfunkcióját vesszük szemügyre, mindjárt rájövünk, hogy az alapvetően mozgás. Ennek a mozgásnak az az alaptényezője, hogy az áru eljusson a vevőhöz. Ebben az egyszerűnek és egyszerinek látszó mozgásban számos mozgáselem, ha úgy tetszik migrációs elem található. Ugyanis a kérdéses árut valahol megtermelik vagy megcsinálják. Ez az elsődleges színhely. Innen a termelő, a készítő, tehát a tulajdonos, vagy később megbízottja, de mindenképpen az eladó elviszi, elszállítja a csere, az adás-vevés színhelyére. Ez a másodlagos színhely. Néprajzi vonatkozásban, mint migrációs tényező ennél az áruhelyváltoztatásnál lép be a teherhordás, a szállítás-közlekedés, a tartó- és szállítóedények problémaköre. Azonban mozog egy másik migrációs vonulat is. Ugyanis a vevő is mozog. Szükségét érezve ennek vagy annak, elmegy oda, ahol szükségletét kielégítheti, elcserélheti saját javait a szükségelt anyagra, termeivényre vagy készítményre; illetőleg megvásárolhatja azt, amire szüksége van. A vevő felmegy a piactérre, a vásártérre, elmegy a boltba, illetve, ha szükségletei és igényei úgy kívánják, elmegy a közeli vagy távolabbi piac-vásárhelyre, üzletbe, áruházba, azaz piacozik, vásározik, — ma úgy mondanánk, hogy beszerző körútra megy. A vevő migrációjánál kétfajta mozgás figyelhető meg. Az egyik egyszerű beszerzés, vétel esetén abból áll, hogy a megvett anyagot, termeivényt vagy terméket a vásárolt dolog nagyságától, súlyától, könnyen vagy nehezen szállítható voltától függően más- és másként hazaviszi, hazaszállítja. Ez a harmadlagos színhely. Másfajta vevői mozgás alakul azonban ki például az úgynevezett felvásárló kereskedelem esetében, legyen az kisszerű, mint például a kupecek vagy kofák esetében, vagy nagyarányú, amikor a felvásárolt áruk raktárakba, telephelyekre, boltokba való szállítása, tehát mozgatása külön feladatot képez és különböző életmódok kialakulásához vezetett, mint például a hajcsárok, illetőleg a fuvarosok esetében. A vevői mozgásnak, a vevőkkel kapcsolatos migrációs jelenségeknek van egy másik csoportja is. Az amikor a megvásárolt és hazaszállí13