Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)
Sáálly-ról a következő adatok találhatók a Borsod Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai között lévő dicalis (adó) összeíráson:** Adózik 25 izemély. (Ez a szám ennyi családot jelent. Az adatot 6-tal beszorozva kb. 150 főnek felel meg az adózó családok lélekszáma.) Ez a 25 család adózott 31 ökör, 28 tehén, 9 tinó, 4 ló, 112 juh, 23 kecske, 52 sertés, 6 akó bor, 46 köböl búza, 34 köböl árpa, 7 köböl zab, 22 köböl köles, 5 család méh és 2 db pálinkafőző üst után. Váraljáról (ma Lator) viszont nincs dicalis összeírás. Az olvasható ki belőle, hogy a súlypont Sályra tolódott át. Váralja egyre jelentéktelenebbé vált, s inkább mint Sályhoz tartozó puszta szerepel már ebben az időben. Temploma elpusztult, papja nincs. Földjei is a sályi birtokhoz tartoznak. Az 1700-as adatokból kitűnik, hogy Sályban jelentős az állattartás. Főleg szarvasmarhákat tartanak. A földet is ökrökkel szántják. Igen kevés még a ló. Sertésből azonban kettő is esik egy családra. Gabonaneműekből inkább búzát, árpát, kevés zabot, de meglehetősen sok kölest termelnek. Van már szőlőművelés is az uradalmon kívül. A pálinkafőző üstök pedig gyümölcstermelést feltételeznek. A dicalis összeírásokban aztán egyre kevesebb adózó szerepel. Pl. 1726-ban 9,1729ben 4, 1737-ben 6,1738-ban 8 adózóról olvashatunk. 57 Ez azonban nem a lakosság fogyását jelzi, hanem az adózók számának csökkenését. Valószínűleg felszívja őket az uradalom, s az urasági szolgálatban állók száma növekszik vei ÜK. 1748-ban Szepessy János fia, László, „Sályi Helységnek örökös Földes Ura" szerződést (contractus) köt jobbágyaival, melyet felesége, Nikházi Kata ír alá helyette. Ez a szerződés az akkori viszonyok között meglehetősen kedvező a jobbágyokra nézve. Csak 12 napot tartozik évente szolgálni a jobbágy, azután nem kényszeríthető további robotra. Veteményes kertje (mai szóval háztáji) után dézsmát nem fizet, aratásra nem ,Jkénszerittetik", s szabadon költözködhetik. Ha ezt a szerződést betartják, akkor a sályi jobbágyoknak hasonlíthatatlanul jobb dolguk lett volna, mint a másutt lakóknak. Sajnos, csak egy esztendeig tartotta be az Uraság a contractust, panaszolják a sályi jobbágyok 1770-ben a szerződés hátlapjára írott Jegyzetben. 58 Nem tizenkét napot dolgoznak egy évben, hanem annyit, amennyire csak szüksége van az uraságnak. „Az aratásra is erőszakosan hajtatnak, így mintegy Huszonegy esztendőktül fogvást . . . sem Urbáriumunk, sem Contractusunk nintsen ... Ha magunkat mentegetjük s cl menni nem akarunk az Házbul a Helységbül kihányattatunk. Ha dolgunk ezutánis így lészen és a Tettes Nemes Vármegye kegyes Prosec* torunk nem lészen, elpusztulunk és semmivé leszünk", — szól a panaszuk. Négycsi Szepessy László tehát éppen úgy nyúzza jobbágyait, mint más uraságok, ősei hitét is elhagyja. 1752-ben katholizál, hűséges embere lesz a bécsi udvarnak, s mindezekért Mária Teréziától 1775-ben báróságot is kap. A sályi jobbágyok panaszaival egyidejűleg a készüld Urbárium 9 pontjáról is kérdéseket tesznek fel, s az erre adott válaszokat 59 Sály Helység Urbáriumához csatolják, melyet 1771. aug. 15-én írnak alá hivatalosan: Hegyi István községi jegyző, Petrus János mint községi Fő Bíró, Kováts György és Tóth Mihály, mint Törvény Bíró. 60 Az Urbárium szerint egy (egész) .Jobbágy-Házhelyhez" járt Sályban 26 hold szántóföld, 10 hold rét. Ezért tartozott a jobbágy 52 napi marhás robottal, vagy e helyett 104 napi kézi szolgálattal. Tartozott kilencedet adni „mindenféle termésből",kivéve a kendert és lent. Azonkívül esztendőnként 1 Ft bérletet, 1 öl tűzifát, 6 font „fonyást", 1 itze kifőzött vajat, 2 kappant, 2 csirkét, 12 tojást adó címén fizetni. A félhelyföldesek ennek a felét szolgáltatták. A földnélküli zsellérek (inquilinusok) pedig 18 napi kézi szolJ ....... _ ; .... i 56 B.-A.-Z. megyei Levéltár Act.Pol.Mat.III.FsJ.Fr .503. 57 B.-A.-Z. megyei Levéltár Act.Pol.MaUII.Fs.Fs.IJ : r.546.,625.,636. 58 BmL Act.Pol. XXII. 1.306-hoz csatolva, Notandum. 59 B.-A.-Z. m.L.Act.P 1.XX11.1 JOó.Sályi Helység lakosainak az ide 1 irt 9 Punctumokra lett valóságos feleletei, Sály Helységnek Urbáriumához csatolva. * 60 B.-A.-Z. m.L. Sály Helységnek Urbáriuma. Act.PoI.XXIU .306J.§. 18
