Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

holdba 5 véka búzát vetettek kézi vetéssel, géppel pedig 4 vékát. Ezért a kataszteri holdat öt vékás fődnek is nevezték. Persze a vetőmag mennyisége a vetés idejétől is függött. Ha elkéstek a vetéssel, akkor kézzel 6, géppel 5 vékát vetettek egy kataszteri holdba. Tavaszszal szintén ez volt a mérték. Lucernából meg ennek a kétszerese ment a földbe. A magyar holdat egy köblös fődnek is nevezték. Ennyi magot vetettek bele. Mondták, hogy „ennek, meg ennek nz embernek égy köblös, vagy két köblös főggye van." A vékás főd elnevezést a kenderfoldre használták. Nagysága 200 négyszögöl. A területmérték alapjául szolgáló űrmértékek a következők voltak: véka = 32 liter, köböl = 128—130 liter. Ezeket az űrmértékeket fából készült edényekkel mérték. Az egész vékán kívül használtak még Sályban: negyedes vékát, félvékát és háromnegyedes vékát. Használták még a szakajtó és a fatál mértéket. A szakajtó negyedrésze a vékának. A fatál kisebb, fatörzs darabból kivájt tálka volt. Nem volt meghatározott nagysága. Kisebb darab föld bevetésére szánt vetőmag mérésére használták. Trágyázás. A trágyázással a föld termőerejét igyekszik pótolni a gazdálkodó ember. Évszázadokon át egészen századunk elejéig Sályban erre a célra csak szerves trágyát használtak. Nemcsak a falusi emberek, hanem még az uradalmak is. Ugy 1910 óta kezdenek műtrágyát is használni. Az uraság birtokain gazdálkodó bérlők kezdték először alkalmazni a műtrágyát, s erre a gazdák figyelőiét is felhívták. Adtak is át nekik, hogy kísérletezzenek vele. Megpróbáltak először egy vagy másfél holdon műtrágyával vetni. De a szerves trágya használata továbbra is megmaradt. Trágyának az ajjazóval összekeveredett állati ürüléket használták. Mivel Sályban régen csak szalmát vagy falevelet használtak ajjának, így az első világháború idejéig csak szalmával vagy falevéllel kevert állati trágyával trágyáztak, s a két világháború között a műtrágya csak kiegészítő szerepet kapott. Az istálló trágyáját szekérrel hordták ki a szzántóföldre és terítették széjjel. Emellett azonban más trágyázási módokat is használtak még Sályban, különösen a nyomásos gazdálkodás idején. Ennél a gazdálkodásnál az egyik nyomást mindég ugarnak hagyták. Tavasszal aztán az összes jószágállományt ráverték az ugarra. Sertés, tehén, ökör, ló mind az ugaron legelt. Még juhot is legeltettek az ugaron, amit pallagfődnek is neveztek. Az ugarra hajtott jószág nemcsak jó legelőt talált magának, hanem elhullajtott trágyájával fokozta is a föld termőképességét. Trágyázás szempontjából különösen hasznos volt, ha a jószág ott is hált a földön. Két éjszaka hagyták egy helyen hálni, azután mindég más helyre vitték.. Ha ilyen módon szarvasmarhával trágyáztattak, azt hálatásnak, ha juhval, azt kosarazásnak vagy léckázásnak nevezték. Az állatoknak az ugaron való legeltetését és hálatását pedig egyszóval ugarozásként emlegették. „A gazda ugaroztatja a fődjét" — mondták. A hálatás és kosarazás még a nyomásos gazdálkodás megszűnése után is használatban volt. Különösen a kosarazás megvolt egészen a harmincas évekig. Ennek a trágyázási módnak emléke fennmaradt a sályi földrajzi nevekben is. Geszt felé van egy cseresznyés rész két hatalmas árok között, melynek Gulyahálás a neve. A Mizser-malom közelében pedig a Juhkert őrzi ennek emlékét. A gulyával való hálatás nehezebben ment, mint a birkával való kosarazás. Ugyanis a jószág nem volt körülkerítve, s a pásztornak, ha erre megfogadták, mégis meghatározott helyen kellett ez alatt az idő alatt tartania a gulyáját. A hálatásért fizetség is járt a pásztoroknak, meg áldomás. A juhokat a hálatáskor csak úgy lehetett egy helyen tartani, hogy juhkosánal vagy léckával mind a négy oldalról körülkerítették. A lécka, vagy másképpen drankadészka öt méter hosszú, egy méter 15 cm magas, hordozható deszkakerítés volt. Az öt méteres drankadészka 3 vagy 4 függőlegesen álló deszkából, s ezekre vízszintesen erősített, párhuzamos deszkákból állott. Ilyenekkel rakták körül a juhokat éjszakára kint a földön. A pásztor meg a lécek mellé szűréből rögtö75