Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)
A határújraosztás a határnak megegyezés alapján másképpen történő felosztása. A jobbágyfelszabadítás előtt is előfordult, hogy valaki pl. lemondott a földről, vagy nem tetszett neki az érvényben lévő elosztás, akkor megegyeztek, hogy felosztják másként. Ilyenkor aztán máshová kerültek a határjelek. A háztáji földeknél most is szokott lenni újraosztás. A réteket a felszabadulás előtt azonban sohasem osztották újra. A rét örök tulajdon volt. A nyílvetésre, nyilas osztásra már nem emlékeznek. Hogy egykor gyakorolták, azt ma már csak a földrajzi helynevek bizonyítják. A Kurtanyilas nevű határrész ma is őrzi az egykori nyilasosztás emlékét. „A kompri (krumpli) földeknél a 100 négyszögöl nagyságú darabot nyilasfődnek nevezték. A nyilas komprifőd akkora vót, hogy a gazdája a hátán is ki tudta róla vinni a komprit. Ennyit adtak egy cselédnek." 1939-ben a következőképpen oszlott meg a sályi határ és az azon gazdálkodó lakosság. A határ területe 4568 kat. hold, melyből szántó 2530, rét 225, szőlő 110, legelő 965, erdő 230, kert 97, és 420 h terméketlen terület. Nagybirtok 1 van a határban 1310 kat. hold területtel (Gorove László birtoka). Középbírtok 100 — 1000 hold között van 3, öszszes területük 963 h, 50 — 100 h közötti földbírtok 1 van, 20 — 25 h közötti kisbírtok pedig 15. A törpebirtokosok száma 439, átlagos bírtokkiterjedésük 3,5 kat. hold. Erdőtulajdonos 4 van, szőlőbirtokos 5 holdon felül 2. Nagyobb gyümölcstermelő 4. 20 holdon felüli földbérlet 1 van, 22 kat. hold területtel. 94 A talajnemek elnevezésére a következő népi neveket használják: Fekete fődnek nevezik a nem nyírkos, nem is homokos fekete színű földet. Ilyen kevés van a sályi határban. Csak a Rétódaion, Rétháton vagy Porongon, ezeken a partosabb részeken találunk fekete földet, ahonnan lefut a víz. „Fekete fődet kapnak még gyeptö ré skor, mikor égy ösgyépét vagy legelőt féltörnek. A fekete főd rossz vizvezető, jó a munkája." — mondják. Agyagos föd sok van a faluban. Az őszi, tavaszi esők idején nagyon nehéz a dombok hátára felkapaszkodó utakat járni. A vendégmarasztaló agyagos sár megfogja az embert. Az Agyagosdűlő határrésznév is a határban található agyagos földre utal. Lápi föld, szikes föld, televény föld nincs a faluban, sovány föd annál inkább. Sályban a savanyú, kavicsos erdőtalajt nevezik sovány fődnek. Ilyen a Verebes, a Fekecsér. Kövér födnek a jó karban lévő földet tartják. A hideg föd pedig a kő fölött lévő vékony földréteg. Ilyen a sályi határban a Sártó, Dohogó, Töviskes, Nyilas és \ r ásárhely. Vadföd a neve a műveletlen földnek, vagy a mélyebbről felhozott altalajnak. Elő fődnek a művelt földet nevezik. Az ilyen művelés alatt álló földben vannak talajbaktériumok. Amelyik földben semmi sem terem, azt holt fődnek nevezik. A sályi határban nincs ilyen. Megkülönböztetnek még középvályog, nyirkos, homokos, középkötött és erősen kötött talajt. Középvályog talajnak nevezik a könnyebben munkálható földet, mely az esőt is jobban tűri. Ilyen földje van az Alsó Fekecsérnek. A nyírkos talaj a vizet nem issza be. Ha esős idő van, az ilyen föld nagyon lágy. A homokos talaj ezzel szemben nagyon hamar beissza a vizet. Ilyen kevés van a sályi határban. A Rétlaposon meg a Puszta felé a Hegyalján találunk homokos talajt. A középkötött talaj is még elég jól vezeti a vizet, ezért jobb minőségű, mint az erősen kötött talaj. Ezt vadnyiroknak is nevezik. Középkötött talajt találunk a Vizódalon. A szántóföldi terület meghatározására a következő népi mértékegységeket használták. Kukoricaföld osztásánál vagy kendermag vetésénél mindég ellépték a földet és úgy mérték meg. Két lépést számoltak egy ölnek. Tagnak nevezték az akkora földet, melynek hossza 600 lépés (300 öl), szélessége pedig 10-12 lépés (6 öl). Körülbelül ez felelt meg egy holdnak. A holdnak, mint területmértéknek háromféle nagysága volt használatos: kis hold 1000 négyszögöl, magyar hold 1200 négyszögöl, kataszteri hold 1600 négyszögöl. De mérték a földet annak alapján is, hogy mennyi vetőmagot kell bele vetni. Egy kataszteri 94 CSIKVÁRI Antal 1939.140. 74
