Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

szárú makk található. Az egyenesen álló makk mellett balról-jobbról fogazott levél van kihímezve, melynek üresen hagyott belsején végigvonul a keresztszemesen hímzett levélszár. A kazetták makkjain és alsó levelein a piros és kék szín váltakozva van alkalmazva. 34. kép: Vanczák Jánosné pámavégének mintája Az alkalmazott szín mindég teljesen kitölti a mintát. A két szín tehát nem a naturális színezetet igyekszik utánozni, hanem egy-egy mintában megtartja az egyszínűséget, s a különböző színnel kivarrott mintaelemek váltakozásával hoz az egészbe változatosságot. Érdekes, hogy a folyórózsa-minta rózsáinak belsejébe más virág kerül. Ez, valamint ugyanannak a díszítménynek más színnel való váltakozó kitöltése török örökség.

88 A ruhák, vászonneműek mosása, tisztántartása is fáradságos és hosszadalmas munkával járt. Mosógépnek, hatékony mosószereknek híre-hamva sem volt még a felszabadulás előtt. A mosásnál minden kézi erővel történt, a mosószereket: a hamulúgot és háziszappant is maguk az asszonyok állították elő. özv. Fekete Józsefné és leánya. Mészáros Bertalanná (1910, 1930) így emlékezik a régi mosásra: „A ruhát a komorába tartottuk a szennyesládába. Minden hónapban, vagy hat hétben lúgoztunk (nagymosást csináltunk). A mosás három napig tartott. Első nap vizet hordtunk a patakról fateknőbe. Abba beáztattuk a ruhát. Csak tiszta vízbe áztattunk. Aztán fahamuból lúgot készítettünk. Egy nagy dézsába egy szakajtó fahamut tettünk (legjobb volt a tölgyfa hamuja, viszont teljesen alkalmatlan volt gyanta tartalma miatt a fenyő és akáchamu), s leforráztuk egy veder forró vízzel. Másnapig állt benne. Másnap aztán hozzá fogtunk mosni. Katlanban melegítettük a 88 PALOTAY Gertrud 1940. 54