Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

ennivalót vittek, ha a határba mentek dolgozni és kendő. Tisztavászonból szabtak iskolás leánykáknak is egy egy darabot arra a célra, hogy azon tanuljanak hímezni. A félcsépű vászon felhúzója kenderfonal, beleverője vékony csepűfonal volt. Készült belőle lepedő, edény törlő, hosszában csíkos liszteszsák meg baturuha. A csépűvászon tiszta csépűfonalból volt szőve. Ebből készítették a szalmazsákot, terménycs zsákot, kisponyvát, nagyponyvát, baturuhát (mindennapos használatra), szénásruhát v. szalmaruhát (ágyba), abrakos tarisznyát, szerszámos tarisznyát a kaszához használt szerszámok részére, meg permetezéshez kékköves zacskót. Természetesen az öltözködésben is nagy szerepe volt a különböző minőségű házivásznaknak különösen fehérneműkben. Erről már fentebb szó esett. A háziszőttes vásznat díszítették is. A szőttest egyszínű, főleg piros vagy kék csíkos mintával. A szőtteseken a következő díszítő motívumokat alkalmazták: macskanyomos, epérleveles, rozmaringágas, kétoldalú cakkos, benne almarózsával, szív, álló tulipán, rózsa, kocka, ablak. Szövöttcsíkos vásznat használtak fel asztalterítő, kérőkendő, vőfélykendő, kendő, surc, sütőruha, törülköző, edénytörlő készítéséhez. A szebb,ünnepibb vászonneműket hímzéssel is díszítették. Hímzéshez leginkább DMC pamutot használtak. Ennek egy kis fénye is volt. Főleg piros, kék színben, később zöld, újabban sárga színben is alkalmazták. Díványpárnához jött divatba a fekete szín. Ezzel keresztszemesen az alapot hímezték ki, s erre jött a színes virág. A sályi asszonyok, leányok elsősorban keresztszemes, szálánvarrott technikával, meg az u.n. górömbölyi öltéssel (laposhímzés szálszámolás alapján) hímeztek. így is mondták: mérkoltak. A mintákat általában egymás hímzéseiről vették. „Ha égy mintához jutottunk, az mént sorba a faluba, félkapott lett", - mondja Sályi Józsefné. De akadt a faluban nyomtatott mintakönyv is. így a díszítőminták esetében jellegzetes sályi mintakincsről nem beszélhetünk. Legfeljebb az egyes elemek kiválogatásában, gyakoriságában nyilvánul meg bizonyos sályi díszítő ízlés. Mind a szőttes, mind a hímzésminták, mint általában más magyar tájak díszítőművészetében is,csaknem teljes egészében növényiek vagy természetből vettek (pl. csillagos), csupán a kockás meg cakkos mondható mértaninak. Kedvelt hímzésminták: makk, rózsa, rózsabimbó, folyórózsa, pipacs, búzavirág, fuxia, szőlőlevél, eperlevél, rozmaring, herelevél, koszoró (koszorú) csillagmintával, csillag nefclejcsniintával. Elterjedt meg az u.n. kalotás (szálszedéses, vagdalásos technika). Valószínűleg édesanyám terjesztette el, aki 1916-ban Erdélyből került tanítónőnek a faluba. Van pl. csillagos kalotással (a csillagminta közepén vagdalásos, kockás minta). Kalotást főleg ünnepi, lakodalmas surcokon meg vőfélykendőkön lehet találni. Ezekre a hímző a saját monogrammját is rá szokta hímezni. Ismert, de nehézsége miatt ritka a toledó. Rámáját görömbölyi öltéssel varrták ki, majd a szálakat kockára kivagdalták, kiliúzták. Aztán két szálával elvarrták, végül folyórózsa, nefelejcs vagy herelevél mintákat húzgáltak bele. Csak kivételes ünnepi darab, kérőkendő vagy surc készült toledóval. / Keresztszemes hímzéssel díszítették a lányok ingvállának elejét, valamint könyökön felül érő ujjának karimáját. Ehhez leginkább piros színű hímzőfonalat használtak. A régi hímzések elpusztulásában nagy része volt a falut közvetlenül érintő második világháborúnak. Egy múlt század eleji hímzett párnavég maradt meg özv. Vanczák Jánosné (1887) tulajdonában, melyet - úgymond - még a nagyanyjától kapott. A múlt század elején varrhatták ki piros meg kék fonallal, szálánvarrott és keresztszemes öltéssel. Belül, a párna belseje felől egy sor kazettás mintasor helyezkedik el, alatta keskeny mesterkével. A párna élén pedig a sályiak által folyórózsásnak nevezett minta fut végig (kacskaringós, hullámzó száron rózsák és levelek helyezkednek el) a párna mindkét oldalára átnyúlva. A kazettás mintán kicsi korsóba állított háromágú makk díszlik. A középső makk egyenes száron magasra emelkedik, szárából pedig balra és jobbra egy-egy ferdén kinövő, megtört DJ