Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

vályogház 88, vályog vagy sárból épült ház 9 volt a községben. Ez főként paticsházat jelentett. A házak közül 222 volt náddal vagy zsúppal fedve (ez Sályban egyértelműen zsúp volt), zsindellyel vagy deszkával 40, cserép, pala vagy bádogtetővel 87 ház.

78 A kőépítkezésnek az új anyagok (tégla, beton, panell) térhódításával is megmaradt a jelentősége. Az 1970—

es népszámlálás adatai szerint a Sályban 623-ra szaporodott lakóépületek közül 476 a „beton,kő" (ez itt elsősorban kőépületet jelent), tégla 28,blokk,panell, öntött 27, vályog, sár, vertföld 92 (főként vályogházak), ebből tégla vagy kőalapozású 83, alapozás nélküli 9. Jellemző, hogy a házak túlnyomó részében (484—ben) már villany van bevezetve, 13-ban vízvezeték található, s szennyvíz elvezető csatornával 23 lakóház van ellátva.

7 9 Sályban a természeti adottságoknál fogva úgyis szerepet kapott a kőépítkezés, mint sziklába vájt üreg. A sályi dombok belseje riolittufát: tartalmaz, ami kiválóan alkalmas barlanglakások készítésére. Aránylag könnyű vágni, s a hőmérséklet változásainak is ellenáll. 15. kép: Sziklába vájt ház (Györffy István felvétele. F 211609) Mivel Sályban igen jelentős volt már a XVII. század óta a szőlőművelés, a falut körülvevő domboldalakba igen sok borpincét vágtak, sőt lakásnak is használtak sok pincehelyiséget. Szabó Zoltán statisztikája szerint még az 1930-as években is 55 barlanglakás volt Sályban, 270 lakóval.

80 A sályi barlanglakásokat 1970 és 1976-ban Bakó Ferenc is felmérte, s megállapította, hogy a község területén is mintegy 15 pinceházat még akkor is laktak.

8

' Ebből azonban 13 a falutól északra lévő Tarizsa dombra esett. Ezekben cigányok laktak. 78 Magyar Statisztikai Közlemények 42. 290-291. 79 Az 1970. évi népszámlálás adatai. B.-A.-Z. megye adatai. Bp., 1972.1. 704-705. 80 SZABÓ Zoltán é.u. 85. 81 BAKÓ Ferenc 1977. 35-37. 30