Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

Kőbányája révén Sály is ilyen kőfaragó központtá alakult. Ezzel magyarázható a kőház építkezés aránylag korai, a XIX.sz. derekára tehető elterjedése. Hatása messze túljut a falu határain. Bakó Ferenc adatai is rámutatnak a bükkaljai bányák és kőfaragó központok: Novaj, Bogács és Sály nagy területre kiterjedő hatására. Ezek a kőfaragó központok „főleg a dél—borsodi, földépítkezésű falvakat látták el általánosságban a múlt század végétől fundamentumkővel, korábban ablakkerettel, kéménykővel és kúriákra tornácoszloppal.»

77 14. kép: Kőablakkeretes öreg sályi ház A sályi kőbányászatban jelentős szerepe volt Petrus János családjának. Elsősorban ők bányászták a követ. A munka először a kőhegy tetejéről a föld leszedésével kezdődött, majd folytatták az alatta lévő troszkás rész eltakarításával. A föld alatt ugyanis először 70—80 cm vastag, apró törmelékkövekből álló réteget találtak, melyet építkezésre nem lehetett felhasználni. Ezért ezt letakarították. Alatta következtek a lapos kövek, majd a falazásra is alkalmas kövek. Még alattuk, 4-5 méter mélyen helyezkedtek el a hatalmas szikló kövek. Ezeket azután úgy hasították tovább, ahogy akarták. Kis vasékeket készíttettek a kováccsal. A szikló követ csákánnyal kikezdték, bevésték 4—5 helyen is. Beletették a vas ékeket és ezeket vas bunkóval ütötték. így hasadt szét a ko. A kováccsal csináltattak balta alakú, formáló, csiszoló kalapácsot és ezzel faragták finomabbra, kívánt alakúra a nagyobb köveket. Faragott és csiszolással formált építőkő volt az u.n. kváderkő. A széle kb. 5 cm szélességben simára volt csiszolva, de a felületét nyersen domborúra nagyolták. Kváderköveket Zádori Sándor és a ma is élő Gazdig István készített Sályban. Ezenkívül faragtak még kőoszlopokat, válúkövet és sírkövet. Neves sályi kőfaragó volt még Sándor János. A kőházak aránya — különösen más vidékekhez viszonyítva — Sályban meglehetősen nagy volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a falu 349 házából 252 volt a „kőből vagy téglából" épült ház. Ez Sályban 1910-ben még egyértelműleg kőházat jelentett, mert ekkor téglából még egyáltalán nem építkeztek a faluban. Kő vagy tégla alappal épült 77 BAKÓ Ferenc 1978.65. 29