Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

Selyemhernyó tenyésztéssel kb. 15—20 egyén foglalkozik. A tehenek száma 271, két éven alóli borjú 61, bika 1, anyasertés 9, egy éven alóli süldő 158, juh és bárány 39, kecske 41, kacsa kb. 20 db, lúd 54, tyúk 343 db, jelenti a jegyző 1945. febr. 5-én. Marc. 25-én megalakul a Földigénylő Bizottság, mely 415 igénylő között 1064 katasztrális hold földet oszt ki, mert márc. 23-án megérkezik az ideiglenes kormány rendelete „a nagybirtok megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról". Ezzel lezárul egy hosszú korszak, s kezdetét veszi a szocialista átalakulás. Olyan hatalmas mértékben javította meg a sályi nép anyagi helyzetét, amilyenről valaha álmodni sem lehetett. Ennek részletes leírása azonban újabb tanulmányba kívánkozik. Csupán néhány adat még a jelenlegi hatalmas változás jellemzésére: Sály 1960-ban lett termelőszövetkezeti község. A TSz-nek ma 300 tagja van, s ezenkívül palackozó üzemében, gépállomásán, gyógyszerüzemében, Leninvárosban, Budapesten is munkát vállaló szakcsoportjaiban legalább 150 alkalmazott dolgozik. Míg a második világháború előtt, sőt közvetlenül utána a sályiak gyalog jártak Miskolcra, hogy a hátukon vigyenek be értékesíteni való terméket a piacra (az út a hegyeken át oda-vissza 50 km), most bőséges autóbuszjárat közül válogathatnak. Mintegy kétszáz fő jár dolgozni Miskolcra, ötven Mezőkövesdre. Eltűntek a régi, szalmatetös házak a faluból, évente 12-14 új lakás épül. Az utóbbi évben ezek is már csak kétszintesek. Kb. 274-280 fürdőszobás ház van a faluban. Nem kell vizet hordani a kútról, vagy a patakról, egészséges, kitűnő ízű forrásvizet szállít a vízvezeték a Vízfőből. A jólétet jelzi az is, hogy jelenleg 200 személygépkocsi van a falusiak tulajdonában. Reggelenkint autón hozzák gyermekeiket új, egészséges, 80 fős óvodába. A régi Négyesi Szepessy kastély a falu Gárdonyi Gézáról elnevezett 22 tanerős általános iskolának ad otthont, sőt az udvarán most épül egy 4 tantermes, tornatermes iskola. Igen sokan mennek továbbtanulni a sályi iskolából. A továbbtanulók között nemcsak orvos, mérnök, tanár, hanem festőművész is akadt: Mészáros Lajos (19251971), aki később a szolnoki művész telepnek volt tagja. Sály különben nemcsak az írókat vonzotta, ihlette, s 1940-ben főjegyzőjének, Erdélyi Gyulának tekintélyes pénzbeli tátmogatásával segítette létrehozni Budapesten a Magyar Élet Könyvkiadót, a népi Írók könyveinek megjclentetőjét, hanem a festőművészeket is. Itt élt és tanított a felszabadulás után Simon Ferenc (1906-1955), Csók István tanítványa és az ötvenes években festőművész plébánosa is volt a falunak Járdán József személyében. Festő barátaik: Boros Géza, Balázs László, Pitay József meg felesége gyakran lejöttek Sályba, s ilyenkor valóságos művészteleppé vált a falu. Ma a falunak orvosa van, épül az egészségház. 1961-ben kigyúlt a villany is, nemcsak a petróleumlámpát váltotta fel, hanem ma már háztartási gépek sokaságát is működteti. 24