Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

II. A SÁLYI HÁZ ÉS SZOBABELSŐ Sály község völgyben épült, melyen a Vízfőnél eredő Sályi patak folyik végig. Elsősorban ez a tényező hatott a legerősebben régi települési formájának kialakulására. A falunak mind az Örsúr vára alatt létesült régebbi része Váralja (mai Latorút), mind a később létesült tulajdonképpeni Sály eredetileg a „völgyi falu" településformáját vette fel.

74 Váralja a patak jobb partjára épült. Sálynak is legrégibb része: a Kenderes, a mai falu közepén, ugyancsak a patak jobbpartján található. Aránylag kiemelkeao' része ez a patakpartnak. Tőle északra és délre mélyebb fekvésű, nedves talajú rét húzódik. A vizenyősség miatt ide hosszú időn keresztül, évszázadokon át "nem építkeztek. A Kenderessel szemben, a patak baloldalán épült még ki egy rövid utcarész. Ide építették a református templomot is. Mikor a falu lakossága a XVIII., főként a XIX. században rohamos növekedésnek indult, nem a patak melletti réteken, hanem annak baloldala fölött,szinte a domboldal aljába felkapaszkodó út mellett kezdett kiépülni. így a völgyi falu lassan úti faluvá alakult át, melynek kiágazásai is keletkeztek főként a falu közepén. A falut közrefogó dombok riolittufájába pedig pincéket vágtak, melyeknek elég nagy részét lakásnak is használták egészen az 1920-as, 30-as évekig. így a falu a domboldalakra is felkapaszkodott. A harmincas évek óta az alsó réten is építeni kezdtek egy leágazó utcasort. A mai Latorút rész is inkább leágazó úti falu. Legjelentősebb utcasora nem a fő közlekedési útvonala mellett, hanem arról leágazva található. Az építmények tömörítettsége szempontjából Sály inkább tömbszerűnek mondható. Ez természetesen a második világháború előtti építményekre vonatkozik. A telken lényegében egyetlen építmény helyezkedik el, egyetlen tető alá csoportosítva a különböző rendeltetésű helyiségeket. Az istálló is a lakóház tetője alá húzódik, s mintegy folytatása annak. Telekformáira a szalagtelkek jellemzőek. Az udvarok soros udvarok. Egy sorban helyezkednek el rajtuk a nagyobb épületek, s a keskeny udvaron velük szemben legfeljebb apró építmények találhatók. Csűrt vagy pajtát Sályban nem építettek. 11. kép: Sályi lakóház a 2. világ fia ború előtt 74 BARABÁS Jenő - GILLYÉN Nándor 1979. 24. 25