Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Székely András Bertalan: Nemzetiségi jelenkutatás a budapesti Állami Gorkij Könyvtárban

3. A vizsgálat harmadik területe a nemzetiségi közművelődési intézményrendszer néhány elemét fogja át. Itt mindenekelőtt a nemzetiségi könyvtárügy és hírközlés hatókörét, szerepét, funkcióit szembesítjük a sajátosságokból leszűrt s az interjúkból összegzett közművelődési igényekkel. Az intézményrendszer vizsgálatában többnyire az adott területeken működő szakembereket kértük fel a résztémák kidolgozására, ezek összesítését, esetenkénti szembesítését, a döntés előkészítését szolgáló következtetések levonását pedig a szervezetszociológiában, politológiában jártas munkatársra szeretnénk bízni. A kutatás eredménye várhatóan egyrészt a nemzetiségi művelődésügy iránt érdeklődő személyek körének pontosabb meghatározása lesz. E gyakorlati jelentőségen túl a vizsgálódás a kisebbség-nemzetiség meghatározás és típusalkotás hazai, elméleti munkálataiban is hasznosítható lehet; az esettanulmányok tapasztalatainak a nemzetiségi ismérvek pontosításában lehet szerepük. Végezetül hadd szóljak tervezett, s részben már megvalósult külkapcsolatainkról. Kutatási témáink nemzetközi jellege miatt természetes együttműködésre törekszünk külföldi társintézményekkel. Gondolunk itt mindenekelőtt a kelet-közép-európai kérdések, a magyar nemzeti kisebbségek problémáinak helyszíni tanulmányozására, külhoni szakemberek meghívására, hogy egy-egy tárgykörből tartsanak előadást. Egyes tanulmányok, résztémák megírására határon túli szakembereknek adnánk megbízást. Tájékozódnunk kell, hogy hol, mely külföldi intézményekben folynak a miénkhez hasonló nemzetiségi kutatások (pl. Institut za narodnostna vprasanja — Ljubljana; Slezsky ústav tSAV — Opava; österreichische Ost- und Südosteuropa Institut — Bécs), s azokkal kapcsolatot létesíteni. A nem túl távoli jövőben elképzelhetőnek tartjuk nemzetiségi nemzetközi tudományos értekezlet megrendezését is. 1983 nyarán egy kutatónk ösztöndíjasként hosszabb időt töltött a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések Intézetében, és nagy készséget érzékelt közös kutatás megszervezésére. A kialakult koncepció szerint egy magyarországi szlovén és egy szlovéniai magyar település gazdaságát, helyi társadalmát, demográfiai jellemzőit, nyelvi és kulturális állapotát kívánjuk feltárni kétszer kéthetes szociológiai terepmunkával. A közös kutatás elősegíteni hivatott mindkét ország politikai döntéshozóinak és nemzetiségi érdekképviseleti szerveinek a tájékoztatását a nemzetiségpolitika szocialista elveinek a gyakorlati megvalósulásáról, a vizsgált területeken meglévő esetleges hiányosságokról. Módszereinkben a komplexitást (kérdőív, interjú, kétnyelvűségi kompetenciavizsgálat, dokumentumelemzés stb.), a munkacsoportok személyi összetételében pedig a tudományközi megközelítést (közgazdász-demográfus, szociológus, történész, politológus, nyelvész, geográfus) tartjuk szem előtt. Közel egyéves előkészítés után ez év szeptemberében lefolytattuk a helyszíni munka első felét a magyarországi Felsőszölnökön.

5 A terepen öt csoportot alkottunk, melyek 5. Munkánkról a Vas megyei, a hazai délszláv és a szlovéniai magyar sajtó is tudósított: TREIBER Mária: Magyar-jugoszláv közös kutatás. Felsó'szölnök-Dobronak: Vas Népe 1984. szeptember 22. 6.; Mukuc, Francek: Zgledno sodelovanje slovenskih in madzarskih raziskovalcev és Sukic, Majrana - Hírnök, Katarina: Spomini na Gornji Senik: Narodne Novine 1984/41. 8.; SZÚNYOGH Sándor: Megkezdődött a kutatás. Népújság (Muraszombat). 1984/43. 3.; SZÚNYOGH Sándor: A kutatás a nemzetiségi fejlődés szolgálatában. Népújság (Muraszombat), 1984/44. 2. 92