Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Székely András Bertalan: Nemzetiségi jelenkutatás a budapesti Állami Gorkij Könyvtárban

A Művelődéskutató Intézet koordinálásával folyó közművelődési kutatási főirány nemzetiségi témaköreit intézményünk gondozza. 1982—84. évben zajlik ennek keretében középtávú kutatásunk a hazai nemzetiségek kulturális tudati jellemzőinek az alakulásáról. A közművelődési ellátás szempontjából kívánjuk elemezni az itt élő nemzeti kisebbségek sajátosságainak, típusainak és meghatározásának a kérdését, s ebben az összefüggésben tartjuk feladatunknak a „kit tekinthetünk nemzetiséginek ma Magyarországon? " probléma megválaszolását. Kiindulási feltételezésünk az, hogy a társadalmi korszerűsödés hazánkban sem kizárólag a nemzetiségi egyneműsödés irányába hat — bár valószínűleg a kis létszámból és a szórványtelepülésből következően itt inkább erősíti, mint fékezi ezt a folyamatot —, hanem elsősorban az egyes nemzetiségi jegyekre, illetve azok egymáshoz való viszonyára van befolyással, hol csökkenti, hol növeli egy-egy nemzetiségi ismérvjelentőségét. Szem előtt tartva a hazai nemzetiségi jelenkutatásban eddig háttérbe szorult empirikus szociológiai vizsgálatok szükségességét, e keretben három nagyobb kutatási feladatot tűztünk magunk elé, nevezetesen: 1. A vizsgálat első körébe egy-egy szlovén, román, német és szlovák nemzetiségi községet vontunk be, hogy feltárjuk e kisebbségek népi kultúrájának beépülési folyamatát mai, élő kultúrájukba. A nemzetiségi jellemzők változását és az interetnikus folyamatokat komplex módon, a községek nemzetiségi lakosságának valamennyi rétegét átfogóan, s a települések helyzetét általánosan meghatározó fejlődési irányzatokba és motivációs rendszerekbe ágyazva vizsgálták munkatársaink. GYIVICSÁNAnna Kiskőrös, KOZMA Mifiály Méhkerék, GYÖRI-NAGY Sándor Brennbergbánya, SZÁZ János András pedig a Szlovénvidék integrációs, illetve asszimilációs folyamatait tanulmányozta.

3 2. Az elmúlt év tavaszán folytattuk le a maga nemében előzményeket nélkülöző szociológiai felmérésünket öt nemzetiségi középiskola, illetve tagozat végzősei között a kisebbségi nyelv és tudat állapotát feltérképezendő. A felvétel előkészítésében, lebonyolításában és kiértékelésében JOÓ Rudolf, MATKOVITS Kornél és jómagam vettünk részt, az egyes nyelvi tesztek összeállításához, végigkérdezéséhez és elemzéséhez nemzetiségi értelmiségiek segítségét is igénybe vettük. Figyelmünket elsősorban a következő kérdésekre irányítottuk: — milyen fokú az érettségi előtt álló kisebbségi fiatalok kétnyelvűsége, melyek az összetevői; — nemzetiségi szempontból miként jellemzik saját magukat; — milyen a beállítódásuk a kisebbségi és többségi nyelvvel, kultúrával kapcsolatban; — hogyan ítélik meg anyanyelvi oktatásuk magyarországi helyzetét; — (a már felsorolt témakörök tükrén át is) milyen szinten áll nemzetiségi azonosságtudatuk; végül — milyen szálak fűzik a tanulókat nyelvi nemzetükhöz? 4 3. Vizsgálataik összefoglalását ld. Tiszatáj 1984. 11. sz. 42-64. 4. JOÓ Rudolf: Induljatok el az anyanyelv ösvényein. Magyar Ifjúság 1984/35. 32-33.; JOÓ Rudolf: A nemzetiségi tudat (értékrend, orientáció) vizsgálata a magyarországi nemzetiségi gimnáziumok végzős osztályaiban. Tiszatáj 1984/11. 36-42. 91