Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Székely András Bertalan: Nemzetiségi jelenkutatás a budapesti Állami Gorkij Könyvtárban

szakra. Az egykor KEMÉNY G. Gábor vezette csoport azóta KAFER István irányításával eddig két-két kötetet állított össze a magyarországi németek, illetve románok harminc évének a könyvészetet bemutatandó, mintegy százötven ív terjedelemben. A hazai szlovák és délszláv bibliográfia is várhatóan 1985. év folyamán megjelenik. A repertórium — tartalmi, módszertani és egyéb nehézségeivel együtt — úttörő vállalkozás, amely a nemzetiségi sajtón kívül a magyar sajtónak a tárgyalt időszakra vonatkozó közleményeit is felöleli. A feldolgozott periodikumok az anyanyelv, a kétnyelvűség problémájától a nemzetiségi tudatig, a szociális és életkörülményektől kezdve az oktatáson, művelődésen keresztül az anyanemzettel való és interetnikus kapcsolatokig a kisebbségi lét számos kérdéskörére kiterjednek. A dokumentációs részleg folyamatosan mintegy hetven időszakos kiadványt tár fel. Ezt az utóbbi két évben százötven nemzetiségi tematikájú periódikum szemlézése és cédulázása egészíti ki. A hazai magyar, idegen nyelvű és kisebbségi sajtó mellett feldolgozunk minden számottevő magyar nyelvű időszakos kiadványt a szomszéd országokból, az illető országok egy-egy központi napilapját, néhány folyóiratát, több nyugat-európai magyar és idegen nyelvű folyóiratot. A dokumentációs munkának a nemzetiségi közművelődés, oktatási intézmények, báziskönyvtárak, a nemzetiségi szövetségek és a népfront tevékenységének a támogatása mellett természetesen a tudományos kutatást is elő kell segítenie. Az Állami Gorkij Könyvtárban 1979 óta folynak rendszeres kutatások a hazai nemzetiségek művelődéséről. 1982-től a nemzetiségi kutatócsoport létrehozásával kutatásaink köre jelentősen kibővült. Vizsgálódásainkat — Magyarországnak a kisebbségi kérdés vonatkozásában kialakult sajátos érdekeltségét és helyzetét figyelembe véve — főként három területen kívánjuk szorgalmazni, éspedig: a) a nemzetiségi kérdés Magyarországon; b) a magyar nemzeti kisebbségek és a középkelet-európai kisebbségi problematika; végül c)a nemzetiségi kérdés elmélete. Mindhárom témakör tanulmányozása komplex társadalomtudományi módszereket igényel. Tekintve, hogy hazánkban 1949 - a KeletEurópai Intézet (korábban Teleki Pál Tudományos Intézet) bezárása — óta gyakorlatilag az intézményes nemzetiségi kutatás szünetelt, pontosan három évtizedes lemaradást kell „behoznunk". így érthető módon alakult ki az az állásfoglalás, miszerint a kutatásoknak döntően a nemzetiségi kérdés jelenére és közelmúltjára kell összpontosítaniuk. Bár általában a nemzetiségkutatással a könyvtár tíznél több fő- és másodállású munkatársa áll kapcsolatban,

2 jelenkutatást gyakorlatilag egy fő- és három mellékfoglalkozású szakember végez (1985-től valamelyest személyi bővítés várható). Keretintézményként működve a kutatás és szervezés egy részét szerződéses munkatársakkal, illetve konkrét munkákra szóló egyedi megbízás alapján kell ellátnunk. Létérdekünk, hogy együttműködést alakítsunk ki olyan más kutatóhelyekkel, ahol már korábban is folytak nemzetiségi érdekeltségű kutatások. Az akadémiai kutatóintézetek közül elsősorban a Történettudományi, az Irodalomtudományi, a Nyelvtudományi Intézetre, a Néprajzi Kutatócsoportra és a Dunántúli Tudományos Intézetre gondoltunk, mellettük pedig e tudományágak egyetemi, főiskolai tanszékeire. 2. MARAFKÓ László: Az azonosságtudat jegyében. Nemzetiségkutatás Magyarországon. Magyar Nemzet 1984. február 10. 90