Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Székely András Bertalan: Nemzetiségi jelenkutatás a budapesti Állami Gorkij Könyvtárban

SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN Nemzetiségi jelenkutatás a budapesti Állami Gorkij Könyvtárban Bár a mostani tanácskozás elsősorban Északkelet-Magyarországra összpontosít és főként tárgyi-szellemi néprajzi, valamint történeti szempontból, a körlevelek tanúsága szerint a szervezők nem titkolt célja a komplex szemlélet, a tudományközi megközelítés érvényre juttatása is volt. Ez bátorított fel arra, hogy e helyen megkíséreljem főbb vonalaiban áttekinteni a budapesti Gorkij Könyvtár nemzetiségi kutatócsoportjának a tevékenységét. A Művelődési Minisztérium irányítása alatt működő közgyűjtemény 1956-ban alakult. 1978-tól országos feladatkörű szakkönyvtár, s egyben a hazai nemzetiségi könyvtárhálózat koordinációs központja. Kutatóhellyé két, tudományos könyvtárrá három évvel később minősítették. Elsődleges feladata a világirodalom és az irodalomtudomány könyvtári dokumentumainak a gyűjtése, feltárása, oktatási és kutatási célú hasznosítása, különös tekintettel a Szovjetunió és az európai szocialista országok népeinek nyelvét, irodalmát és humán kultúráját reprezentáló művekre.

1 Zeneműtárunk szakkönyv-, kotta-, folyóirat-állománya és közel hatezer órányi hangzóanyaga a környező országok nép- és műzenéjéből, valamint az ennek hallgatására szolgáló korszerű elektroakusztikai berendezés nagy népszerűségnek örvend. A Gorkij Könyvtárban található Magyarország központi világirodalmi katalógusa, tehát az ország bibliotékáiban fellelhető valamennyi idegennyelvű szépirodalmi alkotás nyilvántartása. Munkatársaink több mint egyharmada felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik — különösen sokan beszélik a szomszéd népek nyelveit. A könyvtár tudományos munkáját a magyar tudományos és kulturális élet kiemelkedő képviselőiből álló tizennégy tagú tudományos tanács hangolja össze és véleményezi. Mint a tizenhat magyarországi regionális nemzetiségi báziskönyvtár egyik gazdája, a közel ötödfélszáz hazai kisebbségek lakta település közművelődési könyvtárait irányítja módszertanilag, és szervezi meg az ellátásukat. Itt szerkesztik a négy nyelven megjelenő „Nemzetiségi Új Könyvek" című időszakos kiadványt, s néhány éve a nemzetiségi olvasótáborok előkészítéséből, lebonyolításából, pályázatok kiírásából is kiveszi részét az intézmény. A következőkben engedjenek meg néhány mondatot a dokumentációs tevékenységünkről. 1981-ben az ELTE Szláv Filológiai Tanszékén működött kelet-európai kutatócsoport megszűntével könyvtárunkhoz került egy bibliográfiai munkacsoport és egy több százezer tételes kartotékrendszer. Ez a hazai nemzetiségek, illetve részint a határon túli magyar nemzeti kisebbségek könyvészeti anyagát gyűjtötte az 1945—1975 közötti idő1. KOVÁCS Béla: Az Állami Gorkij Könyvtár. Könyvtári Hírlevél 4. (1983) 2-3. 89