Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)
Kapros Márta: Szlovák kapcsolatok a születés szokáskörének nógrádi hagyományaiban
túlról nincsenek saját gyűjtéseim. A recens anyag feldolgozása során tulajdonképpen az volt a kiindulópontom, hogy az Ipoly-völgyi tapasztalatokat vetettem össze a publikált magyar anyaggal, s eltérések esetén próbáltam tájékozódni a szlovák szakirodalomban. Tehát az egyoldalúság úgy is érvényes, hogy ismét a különbözőségekből és nem az azonosságokból indultam ki. E feladat során viszont előtérbe került az a probléma, hogy témánkból az összehasonlításra alkalmas publikáció kevés. így egy-egy kevésbé közismert szokás, valamint a jelen aspektusból fontossá váló részletek hiánya a szakirodalomból, korántsem jelenti azok ismeretlen voltát a magyarság körében. Tehát inkább csak a legutóbbi időkig, széles körben gyakorolt szokásokból merek példát hozni. Viszonylag szerencsésebb a helyzetünk azon, gyermekáldás biztosítását, első gyermek nemének befolyásolását célzó, mágikus szokások esetében, amelyek az akció időpontját tekintve a lakodalomhoz kapcsolódnak. A házasság szokásköre jóval feltártabb, s több ilyen szokás helyet kapott a palóc felderítő kérdőívben is, így gazdagabb az összehasonlító anyag. Az Ipoly-völgynél jóval szélesebb körben, de ismereteink szerint csak Nógrád megyében gyakorolt szokás, hogy a menyasszonyágy felvetésekor egy kisfiút beledobtak az ágyba. 16 A szokás Szlovákiában általánosan elterjedt. 17 Továbbgondolandó viszont, hogy a témánk szempontjából alaposan feltárt Tótkomlósról egyetlen kutató sem említi. 18 Ugyancsak általános az Ipoly-völgyben, hogy a menyasszony a vőlegényes házba a küszöbre fekvő kisfiún keresztül lépett be. 1 9 A palóc felderítő gyűjtések — mint BAKÓ Ferenc feldolgozásából tudjuk - elsősorban Nógrád megyéből dokumentálják a szokást, ritkábban és elszórtan hevesi és borsodi községekben is feltűnik. 20 A magyar szakirodalomban több adatot nem találtam. Ismerik viszont ugyanezt Tótkomlóson, s általánosan elterjedt volt a Bars, Hont, Nógrád, Túróc megyei szlovákok körében. 2 ' 16. FARKAS i. m. 161.; BAKÓ Ferenc: Ágyvitel örhalomban. Ethnographia. LIX. (1948) 148.; KAPROS Márta: A gyermekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly menti néphagyományban. Nógrád megyei múzeumi közlemények, 20. Salgótarján, (1974) 80.; MANGA János: Palócföld. Budapest, 1979. 166.; PÓCS Éva: A falu hiedelemvilágának összetevői. SZEMERKÉNYI Ágnes (szerk.): Nógrádsipek. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu mai folklórjáról. Budapest, 1980. 647.; ZÓLYOMI József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között. Nógrád megyei múzeumok évkönyve, VI. Salgótarján, (1980) 273. 17. HORVÁTHOVÁ i. m. (1975) 996.; Ide kapcsolható párhuzamot Id. MJARTAN i. m. 57. 18. HORVÁTHOVÁ (CAJÁNKOVÁ) Emilia: Zvyky pri narodeni diet'at'a v Slovenskom KomloSi v Madarsku. Slavistika-Národopis. Bratislava, 1970. 110-138.; KRUPA András: Az emberrel kapcsolatos szlovák népi hiedelmek Békéscsabán, Tótkomlóson és Csanádalbertin. Népi Kultúra-Népi Társadalom, VII. (1973) 181-209.; KRUPA András: Hiedelmek-varázslatok-boszorkányok. (Békéscsaba, Tótkomlós és Csanádalberti szlovák lakói körében gyűjtött babonák, hiedelmi szokások). Békéscsaba, 1974.; DIÓSZEGI Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága. A Békés megyei múzeumok közleményei, 3. Békéscsaba (1974). 63-116., MANGA i. m. (1974). 19. FARKAS i. m. 162.; KAPROS i. m. (1974). 80.; CSÁKY Károly: Jóslás és varázslás az Ipoly menti palócoknál. Néprajzi Közlések, III. Bratislava, (1979) 51.; MANGA i. m. (1979) 175.; ZÓLYOMI i. m. (1980) 277. 20. BAKÓ Ferenc: A palóc lakodalom. A szokás szerepe a kultúra táji tagoltságának vizsgálatában. NÓVÁK László-UJVÁRY Zoltán (szerk.): Lakodalom. Folklór és etnográfia, 9. Debrecen, (1983) 103-110. 21. HORVÁTHOVÁ i.m. (1970) 113. 66
