Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)
Gyivicsán Anna: A kulturális kölcsönhatások külső és belső mozgásáról
GYIVICSÁN ANNA A kulturális kölcsönhatások külső és belső mozgásáról Hozzászólásomban a kulturális kölcsönhatásról, az átvételek-átadások nyomán kialakult új kulturális értékrendszerekről, ezek funkciójáról, illetve a kölcsönhatás „kettős" fogalmáról, pontosabban értelmezéséről szeretnék szólni. Ismert, s elfogadott a kölcsönhatásnak az a szakterminológiai értelmezése, hogy a kulturális átvételek-átadások folyamatában kétirányú mozgásnak kell végbemennie népek, népcsoportok, etnikai kisebbségek stb. között. Ha adva van két népcsoport, mondjuk A és B, akkor a mozgás A -tói i?-ig, illetve 5-től A -ig irányul. Ha ezt a kétirányú mozgást ideális feltételek közé helyezzük, vagy képzeljük el, ez egyenrangú, azonos intenzitású is lehetne. A valóságban azonban e kétirányú mozgás szinte sohasem azonos erejű 1 , s az új, átvett kulturális elemek különbözőképpen és különböző formában rakódnak iá az A vagy a B közösség kulturális rétegeire. Ez az átvétel-átadás függ az A vagy a B közösségnek a társadalom egészében, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyétől. Az A és B közötti viszony történetileg is változik. Mások a kulturális kölcsönhatások pl. a 15—16. században, s mások a 19. század folyamán, főleg itt, Közép-Kelet-Európában, ahol a nemzeti karakter hangsúlyozása nyomot hagyott a népi kultúrában is, s ez rányomta a bélyegét e kultúrák kapcsolatára. S természetesen mások a hatások a modern, univerzálódó kultúra korszakában. Egy vagy több, eltérő kultúrarendszerrel rendelkező népcsoportok, közösségek között létező kulturális hatásokat külső kölcsönhatásnak nevezem (Kh), megkülönböztetve ettől az ún. belső kulturális kölcsönhatást (Bh). Amikor az egyik közösségtől átvett kulturális elem bekerül a másik közösség kulturális rendszerébe az eredeti és az új elem belső kapcsolatba kerül egymással, egymást mozgásba hozzák. Ennek következtében az alapelemek is megváltoznak, de megváltozhat a befogadott elem funkciója is. Ezáltal mind a két közösségben új kulturális értékrend jöhet létre. Az eddigi A és B sémánk tehát eszerint a következőképpen alakul: 1. ÚJVÁRY Zoltán: Interetnikus kutatásokról Észak-Magyarország népi kultúrájának vizsgálatában. SZABADFALVI József-KUNT Emó'-VIGA Gyula (szerk.): Interetnikus kapcsolatok ÉszakkeletMagyarországon. Miskolc, 1984. 37-52. A szerző is felveti a kölcsönhatások azonos és leginkább eltérő intenzitását. 27
