Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Nádasi Éva: A gazdálkodás és az etnikum viszonya

tovább, s ráadásul nem mindig kerülnek helyükre, nem „súlyozódnak" az eredmények. Ez a gyakorlat általában nem alkalmas arra, hogy a tényleges folyamatokat feltárja. Véleményem szerint erre a komplex szemlélet, azaz egy-egy alrendszer — a gazdaság, a társadalom vagy a kultúra - egészének szisztematikus feltárása, ül. ezek összefüggéseinek vizsgálata lenne alkalmas. Ilyen kutatások híján is vannak azonban az alrendszerek működésével kapcsolatos feltételezéseink. Többé-kevésbé elfogadott pl. ugyanis DÖMÖTÖR Sándor véleménye, mely szerint „ .. . nem csak a társadalmi formákat, hanem minden embercsoport néprajzi jellegét a termelési mód határozza meg, vagyis a munka, amellyel önmaga újjátermelését biztosítani tudja."

4 Ez az állítás implicit azt is jelenti, hogy az eltérő kultúrák, azaz a néprajzi csoportok különbségei gazdasági eltérésekre vezethetők vissza, sőt, a specifikumokat egyenesen ez az alrendszer generálja. Ezáltal feltételezi tehát a sajátos egységek alapvető, lényegi szférákban való különbözőségét is. Max WEBER ezzel szemben azt állítja, hogy azonos gazdasági struktúra esetében is létrejöhetnek, s létre is jönnek eltérő kulturális formák.

5 A dél-dunántúli régió heterogén ökológiai térsége és etnikai képe jó vizsgálati, ill. modellterületnek tűnt e két ellentétes állítás valamelyikének igazolására, ill. másikának cáfolására. A vizsgálat statisztikai anyagának analízise számítógéppel történt.

6 Tíz — problematikáját és idősíkját tekintve — eltérő metszetben elemeztem először külön-külön a gazdaságot és a társadalmat, majd a kettőt együtt. A társadalom és a gazdaság együttes vizsgálata két időpontra, 1890-re, ül. 1930-ra készült el. Itt most csak az előbbiről szeretnék szólni, mivel az, amit mi tradicionális társadalomnak és gazdaságnak nevezünk, az ekkor még intakt módon funkcionált.

7 A számítógépes analízis három, egymásra épülő vizsgálati szintet, ül. az ezek alapján elkészített csoportosítást foglalta magában. A metszetbe meghatározott — a gazdaságra és a társadalomra vonatkozó — statisztikai adatokat vontam be, melyek a művelési ágak arányára, a lakosságszámra, az etnikai, Ül. vallási megoszlásra vonatkoztak. E 25 változó alapján készítettük el a közgazdász-matematikussal az alapstatisztikai vizsgálatokat, a korrelációs mátrixot, ül. a faktoranalízist, azt a matematikai-statisztikai eljárást, amely a tényezők korrelációja alapján hatáscsoportokat mutatott ki a vizsgálati bázisra vonatkozóan. Ezek a hatáscsoportok, melyeket faktoroknak neveznek — mutatják meg a mintára vonatkozóan azokat a fő- és meUéktrendeket, amelyekkel az adott idő és térbeli struktúra jellemezhető. A három szint eredményei nem mondhatnak eüent egymásnak, így ezek elemzésekor kontroüálhatjuk a módszert és a konklúziókat egyaránt. Alapstatisztikai szinten öt változó tűnt ki struktúraalakító hatásával, ül. egymáshoz viszonyított körülbelül azonos arányával, mely tulajdonképpen azt jelzi, hogy kb. azonos 4. DÖMÖTÖR Sándor: Hozzászólás GUNDA Béla előadásához. Műveltség és Hagyomány V. Debrecen, (1963). 14-15. 5. WEBER, Max: Gazdaság és társadalom. Budapest, 1967. 6. A számításokat BÁRTFAI Imre, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola matematikusa végezte az intézmény Számítástechnikai Intézetében, BMDP-programcsomag felhasználásával. 7. NÁDASI Éva: A gazdasági és a társadalmi szféra összefüggései, kapcsolatai egy elvégzett matematikai-statisztikai vizsgálat alapján. (Tanulmánykötetbe leadott kézirat). 1984. 24