Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Dankó Imre: Az árucsere szerepe az északkelet-magyarországi interetnikus kapcsolatokban

kezelt tárgykörben vélik felfedezni azt az alapvetően fontos témakört, amely a népélet egésze, beleértve változásait is, megismerése szempontjából komplex ismereteket képes nyújtani. Korábban a néprajztudomány a település, az építkezés és a lakásbelső összefüggő tárgykörét tartotta ilyen komplex, a népkultúra minden tényezőjére nézve jó, kielégítő felvilágosításokkal szolgáló témakörnek. Azonban az árucsere kutatása ennél is szélesebb területet ölel fel, sokkal többirányú felvilágosításra képes, nyomon követi az egész kultúrát. Ezért kutatása igen fontos és az interetnikus kapcsolatok szempontjából is alapvető jelentőségű.

3 Az elmúlt két évtized folyamán sikerült ezt a felfogást széleskön'íen elterjeszteni. Ennek nyomán számos vizsgálat indult meg és több feldolgozás is készült az árucsere néprajzáról és ma már ott tartunk, hogy minden valamire való helytörténeti tanulmány vagy éppen könyv, a helyi árucsere viszonyait, alakulását, történetét és jelenbeli helyzetét szinte kötelező erővel bemutatja.

4 Ezek a feldolgozások gyakran tekintettel vannak az árucseréhez fűződő, annak lefolyásánál kialakuló interetnikus kapcsolatokra is. A sok kutató és feldolgozás közül, ha nem is északkelet-magyarországi vonatkozású, elsőnek GUNDA Béla 1940-ben megjelentetett tanulmányát kell említenem (Szlovák népi kapcsolatok a Garam és Ipoly menti magyarsággal. Földrajzi zsebkönyv. Bp. 1940. 170—174.) GUNDA Béla sorra látogatta a szlovák vándorok falvait is, ahogy arról többek között Néprajzi gyűjtőúton című könyvében be is számolt (Debrecen, 1956. 116—125., 167.). GUNDA Béla tárgykörét vitte tovább IKV

AI Nándor, amikor az Ipoly két partján etnikai és interetnikai vizsgálatokat folytatott és azok tanulságairól írt (Etnikai és interetnikai vizsgálatok tanulságai az Ipoly két partján. JÁN Botik-MÉRY Margit szerk.: A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása. Bratislava, 1981. 108—113.). Az interetnikus kapcsolatok kérdését kimondottan a vásárok és piacok felé terelte PAT'S. DANKÓ Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973. Debrecen, 1974. 281-304. - Vö.: DANKÓ Imre: The functions of Hungarian fairs. Studia Ethnographica et Folkloristica in honorem Béla GUNDA. Debrecen, 1971. 607-617.; DANKÓ Imre: An outline of migration interlinked with the exhange of goods in the Carpathian Basin. Ethnographica et Folkloristica Carpathica I. Debrecen, 1979. 7-21.; DANKÓ Imre: A dunántúli népi árucsere nemzetiségi vonatkozásai a 18-19. század fordulóján. A Dunántúl településtörténete II./l. Pécs, 1977. 239-250., DANKÓ Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez.) A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978. Debrecen, 1979. 251-290.; DANKÓ Imre: Az árucsere nemzetiségi vonatkozásai. A II. békéscsabai nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia előadásai II. Békéscsaba, 1981. 291-301. - Lásd: KÓS Károly: Az árucsere néprajza. Népélet és hagyomány. Bukarest, 1972.9-51. 4. Például: VARGA Ádám-BODA Ferenc (szerk.): Mőzs község története. Szekszárd, 1973. 165-198., 334-337.; DANKÓ Imre (szerk.): Hajdúszoboszló monográfiája. Hajdúszoboszló, 1975. 447-466.; JUHÁSZ Antal (szerk.): Tanulmányok Kistelek történetéből és népéletéből. Kistelek, 1976. 469-500.; BALOGH Sándor (főszerkesztő): Balassagyarmat története 1896-1962. Balassagyarmat, 1977. 57-77., 105-122.; SZABÓ Ferenc (szerk.): Gyomai tanulmányok. Gyoma, 1977. 225-230.; id. JUHÁSZ Antal (szerk.): Sándorfalva története és népélete. Sándorfalva, 1978. 203-246.; HORVÁTH Ferenc (szerk.): Sárvár monográfiája. Szombathely, 1978. 243-500.; BALASSA Iván (szerk.): Alsónémedi története és néprajza. Alsónémedi, 1980. 345-351.; VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. Berettyóújfalu, 1981. 323-338.; DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. Békés, 1983. 543-570. stb. 14