Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Ján Siráczky: Az Északkelet-Magyarországra való szlovák települések problematikájához

JÁN SIRÁCZKY Az Északkelet-Magyarországra való szlovák települések problematikájához Engedjék meg, hogy először is köszönetemet fejezzem ki a rendezőségnek, elsősorban a Herman Ottó Múzeum vezetőségének a szíves meghívásért. Szakemberek találkozói mint amilyen ez a konferencia, azon túl, hogy hozzájárulnak az adott témakör kutatásának a felélesztéséhez és elmélyítéséhez (legtöbbször az egyik szakasz értékelésével, valamint a következő kutatási szakasz kijelölésével), nagyon értékesek abból a szempontból is, hogy találkozhatnak az egy és ugyanazon a kutatási területen vagy rokon ágazatban dolgozó kutatók, akik nemegyszer csak hallásból tudnak egymásról, vagy szakirodalomból értesültek kollégáik kutatási eredményeiről. Ez a megállapítás kiváltképp érvényes a nemzetközi és részint az olyan interdiszciplináris rendezvényekre, mint amilyen ez a konferencia is. A néprajzkutatók nagyon jól tudják, hogy a tudós fizikai jelenléte a terepen a tudományos kutatás conditio sine qua non-ját jelenti. A történészekre ez a megállapítás nem kell, hogy érvényes legyen, viszont azok akik személyes tapasztalatokkal rendelkeznek, biztosabban és jobban igazodnak el a terepen, főleg abban az esetben, ha az újkori történelmi időszakkal akarnak foglalkozni, mivel a levéltári anyag és irodalom nyomán alkotott elképzelések, a történész dolgozószobájában keletkezett elképzelések nem lehetnek és gyakran nem is pontosak, nem felelnek meg a realitásnak. Ezt saját tapasztalatból állítom, mint a régebbi (részben újabb) szlovák kivándorlási folyamat kutatója. Igyekeztünk ugyan elsősorban kompaktabb szlovák település után nyomozni a magyar Alföldön, amit ma is logikus folyamatnak tartunk, de e kompakt vagy kompaktabb település egyes területein elért eredmények sokszor a terepen végzett kutatás lehetőségeitől, az alap- és kiegészítő kutatásoktól függőttek. Tudomásul vesszük, hogy a szlovák kivándorlás történetének a feldolgozásakor elért eredményeink — ebben a konkrét esetben szlovákok költözése az Alföldre, illetve ezek betelepülése Északkelet-Magyarországra, — távolról sem teljesek, inkább áttekintés ez mint szintézis, inkább vázlat mint megbízható befejezett tudományos igazság. Bár Miskolc nincs messze, mégis, eltekintve 1983 és 1984 májusi átutazásaimtól, most vagyok itt először. Éppen ezért nagyon örülök, hogy önök körében és önökkel lehetek. Habár Északkelet-Magyarország, melynek interetnikus kapcsolatai konferenciánk tárgyát képezik, nem képezett kompaktabb szlovák települési területet, mégis olyan terület volt, ahol a szlovák település viszonylag jelentős, habár szétszórt volt: pl. az 1880-ban végzett népszámlálás Borsod, Abaúj és Zemplén megyékben 12 415 szlovákot mutatott ki 44 településen belül, amelyek majdnem kétharmadában többségben voltak. A további népszámlálások a statisztikai magyarosítás következményeképpen is, kisebb számokat mutattak ki, ami nem jelentette a szlovák lakosság számának a valóságbani csökkenését. 9