Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Paládi-Kovács Attila: Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon
3. A kulturális határok gyakran egybeesnek másféle határvonallal, természeti vagy nyelvi határral. Kustaa VILKUNA is említi, hogy az egész svéd nyelvterületet kettészeli, s Alsó- és Felső-Svédországra osztja egy jelentős kulturális határ. Ez a vonal egyben természeti határ, egybeesik a tűlevelű erdőségek és a lombos erdők közötti átmeneti sávval. 18 Hasonló esettel találkozunk a Kárpát-medence felföldi régiójában is, ahol az északi magyar népterület északi és déli határa természeti határral esik egybe. KÁDÁR László és GLASER Lajos szerkesztette azt a térképet, amely a törzsökös magyar és szlovák népesség közötti nyelvhatárt növényzeti határokkal veti egybe. Ennek alapján valóban ki lehet jelenteni: „A magyarság elterjedésének (északon) természeti határa van. Mégpedig nagyon éles természeti határa. Lévától Kassáig a magyarság és a szlovákság népi határvonala évszázadok óta változatlan és állandó. Ez a vonal majdnem tökéletesen megegyezik a molyhos tölgy és még inkább a fekete gyűrűs juhar északi határával, és ezenkívül még néhány mediterrán és steppe növény határával, tehát valóban természeti vonal." 19 A növényzeti határ azonban ebben a térségben is éghajlati határvonalat követ, amit a földrajzi szélességen túlmenően — többek között — a domborzati viszonyok, a terület tengerszint feletti magassága befolyásolnak. Az említett növényzeti határ több fontos kultúrnövény északi határa is egyben. Említhető a szőlő, amelynek az északi magyar népterületen fontos termőtájai találhatók. Nyitrában felhúzódik a Zoboraljáig, Barsban Léváig. Hontban, Nógrádban kicsit délebbre szorul, de Gömörben ismét északabbra nyomul egészen Nagybalog—Sajógömör vonaláig. Nincsen jelen a Rozsnyói-medencében és a Csermosnya völgyében, azaz a magyar nyelvterület ott túlér a szőlő északi határán, ami aztán a Torna völgyön át Szepsi és Kassa irányában húzódik tovább.-" A kukorica termesztése szintén e határtól délre folyik sikerrel, s a Rozsnyó környéki, Csermosnya-völgyi magyarok is bevitelre szorulnak belőle. A kukorica felső határa a Vág völgyében 600 méter, a Hernád-völgyben 700 méter, 3 Szenesben, sőt a Sajó és a Bódva forrásvidékén sem érik be. Nem sokkal tér el tőle a búza északi és magassági határa sem. A hagyományos társadalmi-gazdasági berendezkedés idején a búza, a kukorica és a szőlőművelés földrajzi határai megmutatkoztak a népsűrűségi térképeken is; — rajtuk túl ugyanis nagy lépcsővel zuhant a népsűrűség. 21 Annak ellenére, hogy e határokon túlról a XVI— XVII. század óta dokumentálhatóan nagyarányú volt a szezonális munkásvándorlás szőlő- és gabonatermő tájakra. A természetes növénytakaró, a fanemek és erdőfajták nagy hatással voltak az anyagi kultúra számos jelenségcsoportjára, az életmód alakulására. Még nagyobb jelentőséget kell azonban tulajdonítani a kultúrnövények földrajzának, amihez a mezőgazdasági termelés ágazatai kötődtek, s ily módon földműves kultúrák határvonalait jelölték ki egyben. A természeti határok kapcsán kell szólni a hegygerincek szerepéről, kommunikációt és érintkezést gátló eseteiről. Tanulságos, hogy a Felföld kisebb-nagyobb medence jellegű tájait (Túróc, Zólyom, Árva, Liptó, Szepes) hosszú hegygerincek választják el környezetüktől, s ezeken a hegyeken húzódtak a megyehatárok is. Ezzel szemben a rövid hegységek gerincvonala nem vált közigazgatási határrá. A hegyaljai megyék — ilyen Borsod és Heves is — hegy mögötti, 18 VILKUNA, K. 1975b. 753. 19 KÁDÁR László 1943. 73. és térkép a 78. lapon. 20 ANDORFI Miklós 1935. 21 PRINZ Gyula é. n. III. 298. 64
